A Gondnokság - színházi sit-com

Árpád-házi szuperhősök

  • Iványi Zsófia
  • 2012. január 3.

Színház

Köztünk élnek. Évezredek óta védelmezik az Árpád-ház titkos oldalágát. A Tiszta Vérvonal mindenre elszánt őrzői havi rendszerességgel megszállják a Sufnit, hogy tudományos-fantasztikus ősmagyarkodásukkal egyrészről megmentsék a világot, másrészről felvidítsanak minket.

Sokaknak bizonyára semmi újat nem mondunk azzal, hogy a nagyvilágban zajló események távolról sem azért és úgy történnek, ahogy azt próbálják elhitetni velünk. Hogy minden egy gigantikus összeesküvés része. Nyilván azzal is többen tisztában vannak, hogy a magyarok - élükön a Nagy Királlyal - fogják megmenteni a világot. Hogy minden rendbe jön, ha újra egy Árpád-házi uralkodó vezeti majd az országot - és a földgolyó egyéb részeit. Az ilyen elméletek hívei jól tudják például, hogy Elvis csak megrendezte a halálát, hogy a Kennedy-gyilkosság idején Oswald három állammal odébb kertészkedett, hogy szeptember 11. nem több az amerikai kormány digitális trükkjénél, illetve, hogy azért fordultunk nemrégiben az IMF-hez hitelért, mert valakik szántszándékkal gyengítették a forintot. Hogy ki a felelős diadalmas gazdasági konjunktúránk szabotálásáért? Nem más, mint a Gondnokság, amely eme gaztettét - sámánisztikus módszerei révén - másokra keni. Tagjai, ezek a ránézésre teljesen átlagos figurák - leszámítva Ferit, akinek külleméről keveset tudhatunk: emberünk a balul elsült miniatürizálása óta egy apócska dobozban tengeti életét - minden részletre kiterjedően egyengetik a hamarosan eljövő Nagy Király útját. Már a majdani utódok sírkamráit is megépíttették - a gigantikus alagútrendszer "négyes metró" néven került be a köztudatba. Az idejük nagy részét föld alatti bunkerükben töltő gondnokok semmitől sem riadnak vissza, hogy véghezvigyék a középkor hajnala óta dédelgetett tervüket: embereket rabolnak, államtitkárokat irányítanak, tudatot módosítanak, önkormányzati törvényt hozatnak, testcseréket bonyolítanak, és így tovább. Ahhoz, hogy a Szent Vérvonal újra elnyerje méltó helyét a világban, a Katona József Színházban ténykedő titkos társaságnak első körben össze kell hoznia az ősanyát (Rezes Judit) az ősapával (Mészáros Béla), kik utódot nemzvén új életet lehelnek majd a szuperszonikus királyi családba. Az Endre (Kocsis Gergely) vezetésével akciózó gondnokoknak minden rafinériájukra és mágikus képességükre szükségük van, hogy egymás karjába taszajtsák a fiatalokat.


Fotó: Dömölky Dániel

 

Egyelőre odáig jutottak, hogy a forintgyengítés és az önkormányzati törvény együttes eredményeként az ősapát elbocsátották vidéki munkahelyéről, aki új állás reményében az ősanyának is otthont adó Budapest felé vette az irányt. Nem nagy eredmény, igaz, de még rengeteg ideje van az ősmagyar szupercsapatnak, hogy összehozzák a párt - a színházi sit-comként (tehát valamiféle folytatásos, az improvizálásra és a humorra építő kísérletként) definiált A Gondnokság az évad végéig havonta bejelentkezik. A második és a harmadik epizód közt félúton Dömötör András és Kovács Dániel rendezőkkel, valamint a titkos társaság két tagjával, Dankó Istvánnal és Pálos Hannával beszélgettünk. Bő két és fél héttel a harmadik előadás előtt az alkotóknak még nem sok elképzelésük volt arról, hogy mi fog történni a következő részben; a napi hírekre sajátos módon reflektáló sorozat epizódjait nagyjából egy héttel az egyes előadások előtt írják meg, majd kemény másfél napig próbálnak. "Ez nem improvizációs színház, sokkal inkább gyorsszínháznak nevezném, hisz nagyon kevés idő alatt áll össze az előadás - magyarázza a galádságra hajlamos Attilát adó Dankó. - Bizonyos mondatok, illetve a hang- és a videojelek kötöttek: ezek a kapaszkodók, amik körül szabadon rögtönözhetünk." A színész szerint az improvizálás nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki jó mondatokat mond, hanem sokkal inkább azt, hogy ha véletlenül leesik egy üveg az asztalról, akkor arra gyorsan tud reagálni. "Amikor jönnek a nézők, akkor az embernek automatikusan kinyílik a tudata, mert tudja, hogy ha törik, ha szakad, itt meg itt majd mondania kell valamit" - mondja Dankó István, próbálva minket meggyőzni arról, hogy másfél napos felkészülés után is lehet lazának és vidámnak lenni a színpadon.

"Rendszeresen nézzük a híreket, hogy mi történik az országban, ami összekapcsolható a Gondnokság működésével - avat be minket a munkafolyamatba Dömötör András. - Terveztük például, hogy az ősanya és az ősapa majd a József Attila-szobor hűlt helyén találkozik, de mivel a szobor maradt a Kossuth téren, ezt a tervet ejtettük. Sajnos - számunkra szerencsére - mostanság eléggé zajlik itthon az élet: kábé mindennap történik valami, amit beilleszthetünk a gondnokok ténykedésébe." A rendező szerint, bár a sorozat az épp zajló közéleti eseményekből is építkezik, nem akar aktuálpolitikai kérdésekbe belemenni: "A Gondnokság egy alapérzetet fogalmaz meg arról, ami ebben az országban van. Nem a kormány ellen megyünk, sokkal inkább a politikai anarchiát tűztük ki célul." "Nem akarunk senkit sem bántani, egyszerűen csak próbálunk humorral hozzáállni a dolgokhoz és a mai magyar valósághoz" - teszi hozzá Kovács Dániel, aki szerint a sorozat attól lehet vicces, hogy "teljesen más ok-okozati rendszert mutat, mint amit az emberek megszoktak: a világ a fonákjáról van működtetve, egészen más elvek szerint, mint ahogy azt eddig gondoltuk". A Gondnokságnak hála például megtudtuk, hogy nem véletlenül van annyi Suzuki az országban: a gondnokok ezen gépjárművek hátsó rendszámtáblája és egy témába vágó varázsdal (Demjéntől a Honfoglalás) segítségével tudnak a külvilágban elkövetett hőstetteik után (és nemritkán azok következményei elől menekülve) visszajutni a bázisra. Ki pedig egyedül úgy juthatnak onnan, ha Vera valami furcsa, íjazásra emlékeztető mozdulatsorral megnyitja az öltözőszekrénynek álcázott energiakaput. Az egyetlen női gondnokot játszó Pálos Hanna elmondta: "Nagy álmom teljesült, hogy egy szupercsapat részese lehetek; amikor gyerekkoromban néztem az amerikai sorozatokat, mindig arra vágytam, hogy majd egyszer nekem is ilyen sorsdöntő feladatom legyen."

A világot tehát havi rendszerességgel megmentik az ősmagyar szuperhősök, a Dankó István, Kocsis Gergely, Ötvös András, Pálos Hanna és Rajkai Zoltán adta gondnokok, kiknek munkásságát a Katona társulatának további tagjai segítik/gátolják az egyes epizódokban. A kérdés csak az, hogy az Árpádok Szent Vérét dimenziótáblákkal, szemszippantókkal és az ősi tajgán tett kiruccanásokkal védelmező fantasztikus ötös hogyan éri majd el, hogy az ősanya és az ősapa egymásba gabalyodjanak - és összehozzák nekünk a Nagy Királyt. Addig is: legyünk résen, és figyeljünk a jelekre!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”