Mégsem perli be a Katonát Szögi Lajos családja

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. október 19.

Színház

Az Olaszliszkai ügyét nem viszik bíróság elé, mert bár a darab személyiségi és kegyeleti jogokat is sérthet, nem akarnak ingyenreklámot csinálni a színháznak.

A Katona József Színház október elején mutatta Az Olaszliszkai című előadást, amely többek között Szögi Lajos tiszavasvári tanár tragédiáját is feldolgozza, a tavaly elhunyt Borbély Szilárd azonos című drámájának és más szövegeinek felhasználásával. „Amikor az özvegy értesült a bemutatóról, elolvasta az interneten megtalálható szövegkönyvet, és meglepve látta, milyen mondatokat adtak a Középső lány nevű szereplő szájába” – mondta a Narancsnak Helmeczy László, a család ügyvédje, aki szerint néhány mondat sértheti Szögi Lajos kegyeleti és – a tragédia idején 14 éves – lányának személyiségi jogait.

Mészáros Blanka és Pálmai Anna a színpadon

Mészáros Blanka és Pálmai Anna a színpadon

Fotó: Dömölky Dániel/Katona József Színház

Helmeczy úgy véli, hogy a bíróság nagy valószínűséggel a családnak adna igazat, de szeretnék elkerülni az újabb jogi procedúrát, és a színháznak sem szeretnének ingyenreklámot csinálni, ezért nem perelnek. „A kisebbik lány ötéves volt a tragédia idején, alig emlékszik valamire, a középső lány pedig a tiszavasvári gimnáziumból indulva mára az orvosi egyetem ötödéves hallgatója lett, kitűnő átlaggal. Már csak ezért sem lenne jó egy újabb jogi hercehurca, ami újra reflektorfénybe állítaná a családot.”

Megkerestük Máté Gábort, hogy megkérdezzük, mi igaz a család állításaiból, ám a direktor megkeresésünkre mindössze annyit mondott, hogy a bemutató előtt közzétett nyílt levelében már leírt mindent. Ebben a rendező ugyan elnézést kér a családtól, hogy nem kereste meg őket a bemutató előtt, de kitart amellett, hogy a darab színre vitelekor nem hibázott.

Az ügy hátteréről, valamint arról, hogy hol húzódnak a határok a művészi szabadság és a személyiségi jogok között, csütörtökön megjelenő lapszámunkban olvashatnak riportot. Ugyanitt színikritikát is közlünk Az Olaszliszkairól.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.