Mégsem perli be a Katonát Szögi Lajos családja

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. október 19.

Színház

Az Olaszliszkai ügyét nem viszik bíróság elé, mert bár a darab személyiségi és kegyeleti jogokat is sérthet, nem akarnak ingyenreklámot csinálni a színháznak.

A Katona József Színház október elején mutatta Az Olaszliszkai című előadást, amely többek között Szögi Lajos tiszavasvári tanár tragédiáját is feldolgozza, a tavaly elhunyt Borbély Szilárd azonos című drámájának és más szövegeinek felhasználásával. „Amikor az özvegy értesült a bemutatóról, elolvasta az interneten megtalálható szövegkönyvet, és meglepve látta, milyen mondatokat adtak a Középső lány nevű szereplő szájába” – mondta a Narancsnak Helmeczy László, a család ügyvédje, aki szerint néhány mondat sértheti Szögi Lajos kegyeleti és – a tragédia idején 14 éves – lányának személyiségi jogait.

Mészáros Blanka és Pálmai Anna a színpadon

Mészáros Blanka és Pálmai Anna a színpadon

Fotó: Dömölky Dániel/Katona József Színház

Helmeczy úgy véli, hogy a bíróság nagy valószínűséggel a családnak adna igazat, de szeretnék elkerülni az újabb jogi procedúrát, és a színháznak sem szeretnének ingyenreklámot csinálni, ezért nem perelnek. „A kisebbik lány ötéves volt a tragédia idején, alig emlékszik valamire, a középső lány pedig a tiszavasvári gimnáziumból indulva mára az orvosi egyetem ötödéves hallgatója lett, kitűnő átlaggal. Már csak ezért sem lenne jó egy újabb jogi hercehurca, ami újra reflektorfénybe állítaná a családot.”

Megkerestük Máté Gábort, hogy megkérdezzük, mi igaz a család állításaiból, ám a direktor megkeresésünkre mindössze annyit mondott, hogy a bemutató előtt közzétett nyílt levelében már leírt mindent. Ebben a rendező ugyan elnézést kér a családtól, hogy nem kereste meg őket a bemutató előtt, de kitart amellett, hogy a darab színre vitelekor nem hibázott.

Az ügy hátteréről, valamint arról, hogy hol húzódnak a határok a művészi szabadság és a személyiségi jogok között, csütörtökön megjelenő lapszámunkban olvashatnak riportot. Ugyanitt színikritikát is közlünk Az Olaszliszkairól.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.