Nádas Péter: „Az én előadásaimról mindig kimegy valaki”

Színház

Ávós kínzás, Zümzüm, kilincselés Aczélnál, a legédesebb magyar író, Ruttkai Éva és a ragyogás – Nádas Péter tartott olvasópróbát és mesedélelőttöt a Pesti Színházban.

Díjátadóval és rendkívüli olvasópróbával kezdődött hétfő délelőtt a Magyar Dráma Napja a Pesti Színházban. Csukás István és Schilling Árpád kapták idén a Szép Ernő-különdíjat, Csukás „a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért”, míg Schilling az „experimentális, égető társadalmi kérdéseket felvető színpadi szövegeiért” részesült a díjban. Nádas Péter drámáiért Szép Ernő-életműdíjat kapott. Csukás és Schilling egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az eseményen, Nádas annál inkább, s elsőként Szép Ernő Zümzüm című könyvéből olvasott fel: „Azért akarok csak néhány sort felolvasni, mert ő a legédesebb író. Az élete nem volt olyan édes, elég rettenetes élete volt: munkaszolgálat, aztán a teljes mellőzöttség és szegénység. De valahogy semmi nem tudta úgy megérinteni, hogy ne legyen édes. Nem is olyan nagy csoda, hogy Tandori Dezső kedvence” – mondta bevezetésképp.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Dömötör András és Eszenyi Enikő méltatta az életműdíjast. Dömötör a nádasi írásművészet természetességéről, természetiségéről értekezett, Eszenyi pedig reflektált a nap másik különleges apropójára, amelynek középpontjában Nádas Találkozás című drámája állt. „Hogyan lehet valamit elmondani? »Semmit nem lehet elmondani.« – mondja Mária a Találkozásban. A múltat nem lehet elmondani, de akkor, hogyan lehet túlélni? A Találkozás 36 éves, a benne elmesélt történet fél évszázados, mégis nagyon erősen azt érzem, hogy itt és most beszélni kell arról, amit Nádas Péter írt” – mondta Eszenyi. Nádas 1979-ben írt művének 1985. február 8-án a Pesti Színházban volt az ősbemutatója Valló Péter rendezésében, és most 30 év után újra itt lesz látható, ezúttal Eszenyi Enikő viszi színre.

Szép Ernő megidézését és a laudációkat egy különleges olvasópróba követte, amely során maga Nádas Péter olvasta fel művét. De több volt ez szimpla felolvasásnál. Nádas, mielőtt belekezdett, Radnóti Zsuzsa dramaturggal felidézte, hogy is született a mű, és milyen erőfeszítéseket igényelt, hogy a kezdetben betiltott dráma néhány év eltelte után, de még a rendszerváltás előtt színpadra kerülhessen. „Felhívott Zsuzsa, hogy nincs-e kedvem darabot írni. Mondtam, hogy nincs. Majd mint két jólnevelt ember még elcsevegtünk kicsit, aztán bementem a fürdőszobába, zuhanyoztam, és közben meggondoltam magam.” Nádas közlése szerint a Találkozás női szerepét bár színésznőre írta, nem az ősbemutatón a Máriát játszó Ruttkai Évára gondolt, hanem Sulyok Máriára, aki 1985-ben, amikor a Találkozást színpadra vitték, betegség és egyéb okok miatt, már szóba sem került. Idős is volt már, de ahogy Nádas fogalmazott, „vissza tudott volna ragyogni”. A tiltott kategóriába került dráma bemutatásáért aztán maga a főszerepet játszó Ruttkai harcolt több ízben Aczél Györgynél, bár Várkonyi Zoltán, a Vígszínház akkori igazgatója is – személyéhez mérten – tett némi erőfeszítést. „Aztán valamiért egyszer csak belementek.” Bár feltételeket szabtak (csak éjjel fél tizenegykor kezdődhetett az előadás, és nem lehetett „bérletes”), végül Ruttkai Éva és Hegedűs D. Géza szereplésével színre került, később pedig a színház vezetése – már Horvai István igazgatósága alatt – a feltételeken is lazított. Nádas visszaemlékezése szerint e hercehurca mellett mégiscsak „a legcsodálatosabb az volt, hogy mindig kiment valaki. Az én előadásaimról mindig kimegy valaki. Három okból mennek ki: egyrészt pisilni, mert nem tudják visszatartani, másrészt undorodnak tőle, ki kell menniük, mert nem bírják elviselni, harmadrészt olyan súlyos, hogy azért nem bírják elviselni, de ez esetben van, amikor visszajön az illető.”

false

 

Fotó: Németh Dániel

A múltidézést követően Nádas Péter felolvasta drámáját, és a rendhagyó olvasópróba közben, a színészeket (Börcsök Enikőt és Király Dánielt) segítve, plusz információkat is megosztott a hallgatósággal. Elmondta például, hogy a Mária kínzásairól szóló ÁVH-s jelenetekben egy, a Rajk-perben érintett asszony visszaemlékezéseit használta fel. A szerző felolvasásával egyértelművé tette, hogy az egyes részeknél mi volt a szándéka, miközben felidézte a Ruttkai által hangsúlyossá tett jeleneteket, félmondatokat, ahogy a mű Vidovszky László által írt zenei kíséretére is reflektált.

Nádas Péter ma délelőtt az „apátlanok nemzedékének” egyik kiemelkedő darabját mesélte el, s ismét megállapítást nyert, ahogy azt a szerző is írja, hogy a történetek végtére is nem elbeszélhetők.

A Találkozás bemutatója október 23-án lesz a Pesti Színházban, a darab a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) felületén, konkrétan itt, teljes terjedelmében olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.