Stohl András lelép a Vígszínházból

  • narancs. hu
  • 2017. március 21.

Színház

A Szent István krt. 14-ben ősztől már ne keressék!

"Magam sem tudom még pontosan, hogy fizetés nélküli szabadságra megyek, vagy szabadúszó leszek ettől az évtől. Nyáron egy olyan munkába vágok bele, amilyennel eddig még nem foglalkoztam, és ezt nem fogom tudni összeegyeztetni a színházzal" - mondta el a Blikknek Stohl András, úgyhogy, aki biztosan el akarja még csípni a Víg színpadán a színművészt, jobb, ha ízibe a 4-es, 6-os villamosra pattan és meg sem áll a Szent István krt. 14-ig.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Addig is, míg a villamosra várnak, tekintsék meg remek képgalériánkat, amely Stohl András utolsó nagy alakítását örökíti meg - nem, nem a Vígben, hanem a Nemzetiben, ahonnan 4 éve (Vidnyánszky Attila bejövetelekor) Alföldi Róberttel együtt távozott.

Eszenyi Enikővel, a Vígszínház igazgatójával pedig éppen akkor beszélgettünk, amikor Stohl a Nemzeti után leszerződött a Víghez - ide kattintva elolvashatja, miként kommentálta az eseményt a színigazgató.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.