Még ez évben módosítani készül az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a dohányellenőrzési keretegyezményt (FCTC). Ennek értelmében számos, a dohányhoz kevert vegyület felhasználását tiltanák meg. A gond csak ott van, hogy számos, manapság használt s széleskörűen, így hazánkban is termesztett dohányféle csak úgy, "keveretlenül" emberi fogyasztásra alkalmatlan. Különösen áll ez az úgynevezett Burley típusú dohányra, melyet itthon 1800 hektáron termesztenek - a teljes honi dohánytermő terület 5800 hektár, a többi 4000-en Virginia dohány nő, amelynek élvezeti értékét kevésbé befolyásolná a keretegyezmény szigorítása.
Dohány, stex, suska
Itthon - akárcsak más dohánytermelő országokban - először a dohánytermesztői lobbi lépett, hivatkozva mindenekelőtt tízezer veszélyeztetett dohánytermesztőre. Érvelésük szerint a dohánytermesztés - közte a már említett Burley dohányé - állandó vagy alkalmi munkaerőként tízezer (sőt, a becslések szerint akár 25 ezer) embernek, nem utolsósorban nőnek (a foglalkoztatottak 70 százaléka), romának (a dohányföldeken dolgozók fele) és általában szegény sorsú, hátrányos helyzetű embernek ad munkát, ráadásul az ország ismert krízismegyéiben (például Szabolcs-Szatmár-Beregben). Ráadásul átállni sem egyszerű az egyik dohányféléről a másikra - állítja a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) nevű termelői érdekvédelmi szervezet, elvégre a Virginia dohánnyal való bajlódáshoz speciális szárítók is dukálnak - ezek meg rohadt drágák, Bényei Illés MADOSZ-elnök például 15 millió forintot emlegetett (a Burley dohányt többnyire hagyományos dohánypajtákban szárítják).
A dohánytermesztő lobbi világszerte azzal érvel a szigorítás ellen, hogy az említett, több dohányféle termelését ellehetetlenítő szigorítás cseppet sem javítana a többnyire a dohányzással magyarázott rossz egészségügyi statisztikákon. Ezzel szemben világszerte milliók veszítenék el állásukat, plusz fellendülne a csempészet. A dohányszakmai érdekvédők szerint több más európai ország (Olaszország, Csehország, Szlovákia) mellett immár a magyar kormány is ellenzi az FCTC tervezett szigorítását - igaz, erről semmilyen hivatalos közlemény nem hangzott el, ráadásul késik a közös uniós álláspont kialakítása is. Márpedig novemberben, a WHO uruguayi konferenciáján döntés várható az ügyben.
Rágyújtok egy cigarettre
Nem titok, hogy kedvenc (avagy gyűlölt) cigarettánk a dohányon, a papíron és a többnyire cellulóz-acetátból álló szűrőn kívül mást is tartalmaz. Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma 1994 tavaszán kelt jelentésében egy híján hatszáz olyan adalék anyagot sorol fel, amit a leszüretelt dohány kezelésekor, a fermentálás során felhasználnak, illetve amit a cigarettába kevernek. Az öt nagyobb dohánytermék-előállító megkérdezése alapján készült lista tartalmazza a fél szerveskémia-tankönyvet, s még számos szervetlen kémiai reagenst és segédanyagot is - felsorolásukra esélyünk sincs. És bár túlnyomó részüket tesztelték mint ételalapanyagot vagy adalék anyagot, a cigarettát a józan többség nem eszi, hanem elszívja. Márpedig eddig egyetlen teljes körű, ellenőrzött klinikai vizsgálat sem készült arról, hogy egyes kémiai adalék anyagok (pláne egymással és a dohánnyal való kombinációjuknak) természettől fogva tökéletlen elégetése és pirolízise (hőbomlása) során milyen vegyületek szabadulnak fel és kerülnek az aktív és passzív dohányosok szervezetébe. Az ilyen másodlagos vegyületek számát már magában is vagy négyezerre teszik, ami határozottan elgondolkoztatja az embert. Az már magától értetődik, hogy szén-monoxid, ammónia, hidrogén-cianid és nitrogén-oxidok is találhatók a füstben, melyek nagyobb dózisban mind súlyos mérgek, ezenkívül több tucat, a fentieknél kicsit bonyolultabb összetételű vegyületről azt sejtik, sőt némelyikről részleges klinikai vizsgálatok nyomán állítják, hogy mutagének, azaz rákkeltők lehetnek.
A most tervezett szigorítás azonban ha úgy tetszik, ennél távlatosabb: lehetőség szerint minden olyan adalék anyagot betiltana, amely kellemesebbé tehetné a dohányzást. Nem kerülhetne többet a cigarettába méz, melasz vagy mentol. Szigorúan tiltanák azokat a vegyületeket is, amelyek alkalmazásával az a látszat keletkezne, hogy a termék egészséges vagy legalábbis kevésbé káros - mint a vitaminok, szárított zöldségek, gyümölcsök -, és szigorúan tiltanák az élénkítő és vitalitásfokozó szerek (koffein, taurin, guaranakivonat stb.) bekeverését is. A szándék világos: a cigaretta már az első slukkra se legyen kellemes, s a későbbiekben se okozzon sok örömet. A Burley dohány minderre tökéletesen alkalmas alany - habár ízét, aromáját általában méltatják a dohányosblogokon, ám mégis keserűbb, mint mondjuk a Virginia, így ízesítő, aromatizáló adalék anyagok nélkül már csak a mindent elszívó erős dohányosoknak jelentene igazi élvezetet. A szigorítás persze nem csupán a Burley dohány termesztőit érintené kedvezőtlenül - a vízipipa-rajongók számára is szomorú hír, hogy a WHO az ízesített, aromatizált, édesített, sokszor gyömölcsös dohánykorongokat is betiltaná.
A korlátozások (többek között hazai) hívei szerint minél szarabb a cigi íze, annál kevesebb élveteg fiatal fog rákapni, a dohánytermesztők meg majd szépen átszoknak valami más haszonnövényre. A MADOSZ ilyenkor meg szokta pendíteni, hogy a rossz minőségű dohányföldeken semmilyen más haszonnövény nem élne meg - mint sejthető, ez a vita sem holnap fog lezárulni.
