Lovas és vadászíjász-játékok: Nomád Max

szerző
Tímár László
publikálva
1997/41. (10. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ha a Magyar Narancs felkérne végre, hogy számoljak be egyik horgászélményemről, lemennék a Duna-partra és kifognék egy aranybékát. Megcsókolnám, rögvest aranyhajú királylánnyá változna, és így szólna hozzám: szevasz, Laci, most bármit megtehetsz velem, de előbb, kérlek, engedd meg, hogy teljesítsem három kívánságod. Én ekkor az ajánlatot elfogadva így szólanék: először is hadd legyen csak két kívánságom, másodszor, a KERMI dolgozói ezentúl kapják Ultra Magic Hydromasszázsban a fizetésüket, végül pedig épüljön fel Kisrozvágyon egy ősmagyar nemzetségi szálláshely.

Ha a Magyar Narancs felkérne végre, hogy számoljak be egyik horgászélményemről, lemennék a Duna-partra és kifognék egy aranybékát. Megcsókolnám, rögvest aranyhajú királylánnyá változna, és így szólna hozzám: szevasz, Laci, most bármit megtehetsz velem, de előbb, kérlek, engedd meg, hogy teljesítsem három kívánságod. Én ekkor az ajánlatot elfogadva így szólanék: először is hadd legyen csak két kívánságom, másodszor, a KERMI dolgozói ezentúl kapják Ultra Magic Hydromasszázsban a fizetésüket, végül pedig épüljön fel Kisrozvágyon egy ősmagyar nemzetségi szálláshely.

Az ősmagyar nemzetségi szálláshely Kisrozvágy mellett fog felépülni - Kisrozvágy Nagyrozvágytól két kilométerre található -, ha összejön rá a szükséges pénz. A terület már megvan hozzá, Petraskó Tamás tulajdona, aki nem más, mint az ügy lelkes kezdeményezője, és akit a Narancs olvasói képről ismerhetnek már, tekintve, hogy augusztusban a Szörényi-Tolcsvay-féle táltosengesztelő haknin ő volt az egyik tüzes íjász. Petraskó úr szervezte a hétvégi szadai akciót, azzal a céllal, hogy az esetleges bevétellel előremozdítsa a kisrozvágyi építkezést. A szerkesztőségünkbe előzetesen megküldött program csábítónak tetszett: szombaton kétfordulós vadászíjászverseny (kategóriák: Csig. ir., Csig., Reflex, Trad., Női, Gyer.), délután egy órakor a "Hét Vezér Kupa" lovasíjászverseny, majd az igazán érdekesnek ígérkező "A sztyeppe vitéze" lovas birkózás.

A rendezvény színhelye a Szada határában fekvő Halesz-tanya, külső udvarán tizenöt-húsz autó parkol körül néhány kemping- és egy jurtasátrat. A ház tornácán a "Tüzes íjász" íjász- és horgászbolt képviselője ül, ősmagyar süveget, íjakat és vereteket árul. Elteszem magamnak a bolt szórólapját, mert a gyerekkoromat juttatja eszembe: az IPM borítóiról ismert, alulöltözött amazonok egyike látható rajta, jobb kezében íjat tart, bal kezével pedig vészjóslóan nyúl a hátán lógó tegezhez.

Lemegyünk a kert végébe, ahol már javában tart a Hét Vezér Kupa. A pálya szélén körülbelül húsz ember szorít a versenyzőknek, akiknek időre kell megtenniük a távot, néha le kell íjazniuk egy-egy papírból készült, "halálos és sebzési zónájukon megjelölt" disznót vagy párducot. A versenyzők és a közönség keveredik, csak öltözékük alapján tudom egyik vagy másik csoportba osztani őket: van, aki hétköznapi ruhát visel, mások ősmagyarban vagy versenyíjászmezben vannak, a harmadik csoportot pedig egy cowboynak öltözött fiatalember képezi. Megkeresem Petraskó urat, magyarázza el, minek köszönhető, hogy személyre szóló meghívást kaptam a rendezvényre. Néhány szóval utal arra, mennyire bántotta őt, hogy az augusztusi cikkben a Honfoglalás statisztájának tituláltam. Szavaiból azt szűröm le, hogy nem szerette igazán a filmet. Petraskó úr igyekszik a lehető legautentikusabban megidézni a kort, bár nincs könnyű dolga. Ezért is szervezte meg tavaly a Magna Hungaria Lovasexpedíciót, aminek keretében tizenhárman ellovagoltak az őshazába.

Ugyanebből az okból szeretné létrehozni a nemzetségi szálláshelyet is, ahol honfoglaló őseink életmódja szerint jurtákban élne ő és mindenki, aki érdeklődik a kor iránt. Nyaranta táborokat szerveznek majd iskolásoknak, akik egy-két hetes turnusokban lemehetnek ősmagyarba, lovagolhatnak, íjazhatnak és az ősi tradíciókon alapuló kézműves műhelyekben dolgozhatnak.

Az életmód-rovatvezetők álmát, a lovas birkózást hiába várom, mert az előző vetélkedő, a benevezettek nem várt, nagy száma miatt, órákkal tovább tart, úgyhogy csalódottan hazaindulunk.

Tímár László

szerző
Tímár László
publikálva
1997/41. (10. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...