Kamupártok 5. rész – Új Magyarország Párt

Választás 2014

Közérthető kommunikáció, gyakorlatias célok, szorgalom és szolidaritás lenne a jelszavunk, ha mi magunk is az Új Magyarország Párt tagjai közé tartoznánk. Meg persze az egyházakkal tárgyalnánk, és nem tagadnánk, hogy közünk van Zuschlag Jánoshoz. Sorozatunk ötödik részében az ÚMP-t mutatjuk be.

„Az Új Magyarország Párt 2013-ban alakult, azzal a céllal, hogy tükröt tartson a mai közélet szereplői elé, hogy felhívja a mindenkori kormány és annak ellenzéke figyelmét a magyar társadalmat sújtó égető problémákra. A politikai felelősséget jelent!” – olvashatjuk a párt honlapjának „rólunk” füle alatt és még azt is hozzáteszik, hogy bezzeg másoknak a politika hatalmat és pozíciót jelent. Nekik meg egyelőre egy laza 150 milliós kampánytámogatást és némi népszerűséget, meg egy kisebb botrányt is, minek utána hírbe hozták őket Zuschlaggal, amit először bőszen tagadtak, aztán valahogy mégis eszükbe jutott, hogy ja, tényleg segített egy kicsit a János. „A liberális média – amely egyébként csalt, lopott és hazudott az iratainkkal kapcsolatban –, először azt kérdezte, hogy Zuschlag János szervezte és építette-e ki az ÚMP-t. Erre mondtam azt, hogy ebből egy szó sem igaz, ő akkor börtönben ült, mikor mi ezt az egészet kitaláltuk – mondta el a Narancsnak Táncsics Péter, a párt elnöke. – Most meg azt kérdezik, segít-e nekünk a tanácsaival, erre mondom azt, hogy igen. De a két kérdés nem ugyanaz.”

Jobboldalon Táncsics Péter

Jobboldalon Táncsics Péter

 

Zuschlag ide vagy oda, az Új Magyarország Párt több tízezer ember aláírását gyűjtötte össze és 50 egyéni körzetben tudott jelöltet állítani. Tagjai között civil, az életüket eddig politikamentesen élő személyek vannak, az egyetemistától a tűzoltón át a fodrászig. Elmondásuk szerint más szemszögből látják az ország problémáit, egy új Magyarországért kívánnak dolgozni és az idei választást arra használják, hogy elmondják véleményüket. Kampányukban nagy hangsúlyt fektetnek az országjárásra, főként azokat a helyeket látogatják meg, ahol egyéni jelöltjeik is vannak, folyamatos a kommunikáció és mindezt vidám, fiatalos programokkal színesítik. „Nálunk az aláírásgyűjtés is így ment, érezzük az emberek szeretetét és azt, hogy nagy szükség van most a politikában a generáció- és stílusváltásra. Ezért kommunikálunk egyszerűen, pozitívan és fiatalosan.” – tette hozzá a pártelnök. És ha már a párbeszédnél járunk, az ÚMP nem volt rest az ellenfeleket sem felkeresni, valamennyi országos listát állított párt vezetőjét és képviselőjét kihívták egy vitára, de ahogy Táncsics elmondta: „nemhogy részvételi szándékukat nem jelezték, még választ sem küldtek. Szerintünk azért, mert úgy gondolják, ennek nincs hírértéke, és mert nem rendelkeznek sem valós porgrammal, sem vitaalappal.” Az ÚMP azonban nem adja fel, ha vitázni nem akarnak, jöjjenek sört vedelni és virslit zabálni, akarom mondani jelenlétükkel emeljék a most vasárnapi sörivó és virslievő verseny színvonalát. Arról nincsenek információink, vajon erre az eseményre elmennek-e a konkurens pártelnökök, de a Facebookon gründolt esemény visszaigazolói között (8 darab) megtaláltuk a Kőszegi Sörösöket. Az is valami.

És hogy emellett mégis mivel kampányol az ÚMP? Táncsics állítása szerint ők, ellentétben sok nagy párttal igenis rendelkeznek konkrét programmal: több oldalas és szórólapokon terjesztik. Mi ezzel ugyan még nem találkoztunk, de a honlapon felsorolt pontok alapján azért összeáll egy programszerűség a választópolgár fejében. Új társadalmi kiegyezés, hajléktalanság, éhezés, munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása és a többi. „Szociális élelmiszerbolt hálózattal enyhítenénk az éhezők problémáit, bevonnánk a hajléktalan ellátásba a rengeteg ingatlannal rendelkező egyházakat, és a magyar mezőgazdaság megreformálásának érdekében, a sok ezer hektár parlagon heverő föld megművelésére állítanánk munkába a munkát keresőket” – fogalmazzák meg céljaikat, és a Facebook-oldalukon egy március 25-i posztban fel is hívják a figyelmünket, már tárgyalásokat is kezdeményeztek az egyházakkal, ahol javasolják társadalmi szerepvállalásuk növelését és az egyházi ingatlanok civil hasznosítását. „A várhatóan elhúzódó tárgyalások felgyorsítására egy ötlet: javasoljuk szimpatizánsainknak, hogy tippmixeljenek, lottózzanak egyházi adó fizetése helyett!” A cél szentesíti az eszközt, ugyebár.

Az elszegényedés mellett az elvándorlás és elbutulás problémáját is meg kell oldani, tudtuk meg Táncsicstól. „A KSH adatokkal nem lehet vitatkozni: ma 4 millió szegény él Magyarországon, 600 ezren elhagyták az országot (Ezt az ÚMP egészen pontosan így fogalmazta meg: „600 ezer jól képzett, rugalmas, terhelhető fiatal hagyta el az országot nyugaton és jött be az országba ismeretlen célú és eredetű kalandor keleten”. – F. Zs.), az oktatási rendszer pedig ontja magából azokat, akiket aztán a munkaerőpiac nem tud felszívni.” Ezért komoly oktatási reformot kívánnak végrehajtani, a felsőoktatásban épp úgy, mint a szakképzési rendszerben, emellett pedig természetesen munkahelyeket kívánnak teremteni, hiszen „ha a stadionok építésére van ennyi pénz, akkor minden más problémát is meg lehet oldani.” – mondta Táncsics, mi pedig örülünk, hogy ez csak a pénzen múlik.

Három apró probléma megoldására is felhívják továbbá szíves figyelmünket, mely a nemzetgazdaság számára ezermilliárdos probléma, az ÚMP viszont címszavakkal elintézi: „Ne szemetelj! Ne pazarolj! Kérjél mindenről számlát!” Ezek mellett fellépnek a házi őrizet ellen is, hiszen ahogy a pártelnök elmondta, az mégsem járja, hogy négyszeres gyilkosokat szállodai körülmények között tartsanak. A megoldás erre is megvan: a célnak megfelelő börtönök létesítése. Hogy ez mégis mit takar, arra nem kaptunk választ. Ahogy arra sem, hogy hogyan akarják megakadályozni azt, hogy „ne szüljön az az anya tíz gyermeket, aki egyet sem tud tisztességesen felnevelni”. (Persze, a szociális segéllyel, de hogyan és miből?)

Táncsics elmondta, hogy a realitás talaján állnak, nem gondolják, hogy ez a választás az ő győzelmükről fog szólni, most egy erős 1 százalék a cél, de aztán meg kell erősödni, országos hálózatot kell kiépíteni és akkor négy év múlva már vígan benyelhetik azt a bizonyos álom 5 százalékot. Bizonyára a minap kiadott sajtóközleményükkel is megerősödésüket kívánták elősegíteni. „Magyarországon ma hátrányban van az, aki magyar, aki dolgozik, aki heteroszexuális. Az ÚMP ez ellen emel szót!” – írták és megspékelték mindezt egy pandás plakáttal. „Nagyon sok hangos kisebbség van ma Magyarországon, sok-sok előjoggal. Mi ezzel nem tudunk azonosulni, ezért mi a csendes többséget akarjuk képviselni” – felelte az ÚMP elnöke, és elmondta, pártja így tiltakozik a kirekesztő liberális média ellen. „Ezt a kirekesztő hozzáállást jól mutatja az, hogy a legnagyobb magyar liberális média ezt a sajtóközleményt még fizetett hirdetésként sem volt hajlandó leközölni.” Amikor megkérdeztük, mégis melyikre gondol, az alábbi választ kaptuk. „A Ringierre. Megyünk is eléjük tüntetni.” (A Ringier svájci médiavállalkozás, amely többek között a Blikk, a BRAVO és a Népszabadság kiadója. – F. Zs.) Mondá Táncsics, nekünk meg eszünkbe jutott egy kép, ahol a pártelnök egy bohócnak öltözött aktivista mellett vigyorog, és a kép fölött ez áll: „A Bohóc és az elnök! Melyik melyik?”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.