Kamupártok 7. rész – Zöldek Pártja

Választás 2014

Civil szféra, politikamentes élet, tematikus párt, újracsomagolás. Ismerős kulcsszavak, az újdonság: környezetvédelem, fenntarthatóság. Napraforgós mosolykampány, kámforrá vált önkéntesek, no meg a Farkas Berci.

„A Zöldek Pártja egy évek óta létező pártformáció, mely már a 2006-os választásokon is indult, akkor is a környezetvédelmi érdekek képviseletében” – válaszolják meg a „Kik vagyunk?” kérdését honlapjukon a zöldek, és egyből belövik célközönségüket is: azokhoz kívánnak szólni, akik „egy párt részéről sem tapasztalták a természet és a fenntarthatóság hatásos képviseletét”. Hogy hol voltak elveszve 2006 és 2014 között a zöldek, arról nem szól a fáma, mindenesetre az idei választások előtt néhány lelkes aktivistájuk úgy döntött, újraalkotják a pártot, egy környezetbarát alternatívát kínálva ezzel a választóknak április 6-án. Elmondásuk szerint a csoport feltámasztására azért volt szükség, mert „a mai, környezettudatos magyar ember előtt két út áll: elhagyja az országot vagy lépéseket tesz egy fenntartható Magyarországért”. Ők tehát maradnak – egyelőre.

Hivatalos logó

Ez egy logó

 

Állításuk szerint maguk sincsenek oda a politikáért, de tisztában vannak azzal, hogy civil kezdeményezésként sokkal kevesebb esélyük (és állami támogatásuk) lenne az általuk fontosnak tartott ügyért harcolni, kevesebb emberhez jutnának el és szavuk is halkabb lenne. Pártként azonban támogatják a különféle civil mozgalmakat: azok követeléseit és szakmai álláspontját beépítik programjukba, aktivistáik előtt pedig nyitva áll az aranykapu meg a párt ajtaja, csak bújjatok rajta, akár még képviselőjelöltként is. Hiszen a zöld megközelítés egyik alapeleme éppen az, hogy széles körű civil bázison alapuljon. „Azért fontos a zöld tematika pártként való képviselete, mert a parlamenti vagy kormánypártok sem tudnak érvényt szerezni a gazdasági és más érdekekkel szemben a környezet ügyének – mondta el a magyarnarancs.hu-nak dr. Brezovits László, a Zöldek Pártjának szakmai vezetője, majd hozzátette: – Egy olyan skatulyába szorították a környezetügyet, ami látszólag sokba kerül. Pedig ez valójában hatalmas nemzetgazdasági lehetőség.”

Brezovits egyébiránt maga is harminc éve tevékenykedik civil szervezetekben, és meg van róla győződve, hogy a zöld ügyet parlamenten kívülről nagyon nehéz képviselni. Ráadásul a társadalmat még így sem egyszerű a környezettudatos viselkedés irányába terelni. „Alapjában véve nem lenne ez olyan nehéz feladat. Ami megnehezíti a dolgot, az a reklámok és a média által sugallt fogyasztási trend, mely éppen az ellenkezőjére neveli a lakosságot” – vázolta a párt szakmai vezetője.

Programjuk a „tiszta közélet – tiszta gazdaság – tiszta környezet” hármasságára épül, no meg az univerzum működésének biztosítójára, a természeti törvényekre. „Ha egy emberi társadalom harmonikusan illeszkedik ebbe a természeti rendszerbe, belső törvényei megfelelnek a rendszer törvényeinek, azok tisztán érvényesülnek, akkor számíthat annak gondoskodó, fenntartó erejére” – pillanthatunk bele a zöld filozófia legmélyebb bugyraiba. Egyébként pedig éljen a független igazságszolgáltatás, a transzparencia, a képviselők visszahívhatósága és a szakértelem megfelelő kihasználtsága. Az élen pedig természetesen az energiapolitika, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés áll. „Azért vagyunk zöld párt, mert a zöld szellemiséget kívánjuk meghonosítani az élet minden területén – mondta el Brezovits. – Az oktatás és a kultúrpolitika például a fenntartható fejlődés miatt nagyon fontos. Földünk túl van terhelve, a források pedig lassan kifogynak. A tudati fejlődésnek azonban nincsenek korlátai, ki kell hát használnunk. A természettel pedig nem szabad összetűzésbe kerülnünk.”

És ha már összetűzés, adja magát a kérdés, zöldként mégis mi a véleményük a paksi szerződésről. A kérdés felé nem az általános atomellenességgel fordulnak, inkább olyan energiaforrásokat támogatnak, melyek olcsóbbak, hamarabb elérhetők és jobban kihasználhatók. „Pakssal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy nem egy utólagos véleménynyilvánításra lett volna szükség, hanem előzetes nyílt szakmai konzultációra és egyeztetésre” – fejtette ki a zöldek szakmai vezetője.

Kampányukkal alapvetően az utolsó hétre koncentrálnak, mint megtudtuk, kicsit kényszerűségből is, hiszen utolsóként kapták meg az állami támogatást: a 147 milliós apanázs – ami egyébként a választásokon induló pártok büdzséi közül a legkisebb – csupán a múlt héten érkezett meg. Azért náluk is befigyelt egy fotópályázat, akadtak zöld aktivisták a Római-parton, a pozitív kampányhoz pedig foggal-körömmel ragaszkodnak. „Pozitív kampányt folytatni nálunk természetes és viszonylag egyszerű, hiszen ez megfelel zöld szemléletünknek. Ami nehezebb, az a külső negatívumok le nem reagálása, de azért ezt is megoldjuk” – mondta Brezovits, aki szerint a társadalmi csoportok összefogásával lehetne előremenni és tenni ezért az ügyért valamit. Ezért parlamentbe jutásuk esetén mindenképpen a közös munkára és a társadalom egységként való kezelésére fektetnék a hangsúlyt. „A pártok közötti állandó szembenállás nagyon káros. Egy döntés esetén éppen az a jó, ha több szempont merül fel. A természeti alaptörvényekkel nem lenne szabad szembefordulni, és jó lenne, ha ezt a politikai közbeszéd is felvállalná” – jegyezte meg Brezovits.

Ez egy plakát

Ez egy plakát

 

Egy húzónév azonban sosem árt, még akkor sem, ha jelöltjeik túlnyomórészt a zöld témákban járatos szakemberek, akiknek köszönhetően a Zöldek Pártja első kézből tud szakértői véleményeket formálni. Farkas Bertalan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indul egyéni jelöltként, amellett pedig, hogy ő az eddigi egyetlen magyar űrhajós, környezetvédelmi szakember is. Brezovitscsal még közös repülős múltjukból ismerik egymást, együttműködésük a pártban is gyümölcsöző. „Természetesen jót tesz a népszerűségünknek, de csak az ő személyére nem lehetne kampányt szervezni, egy ember kevés ahhoz, hogy parlamentbe jusson egy párt. Ahhoz kell még egy jó program, kellő tudás és szakmai háttér. Egy ismert személy ehhez csak pluszsegítség” – mondta el a zöldek szakmai vezetője.

Pozitív kampány ide vagy oda, a Zöldek Pártja sem úszta meg a botrányt, az ő nevük is felmerült ugyanis a múlt heti aláírás-gyűjtési skandalum kapcsán. Brezovits úgy véli, minden elképzelhető, hiszen a rendszer nem volt ellenőrizhető. Ők maguk ugyan nem tapasztaltak semmiféle csalást, de az igazság kiderítéséhez a Nemzeti Választási Bizottság megfelelő vizsgálatára lesz szükség. „A probléma ott kezdődik, hogy az új ajánlási rendszer számos gyermekbetegséget hordoz magában. A gyűjtés során ugyanis nem lehetett követni az ívek útját, nálunk pedig sok interneten jelentkezett önkéntes vagy fizetett diák munkás gyűjtötte az aláírásokat. Így nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy van-e a minket ért vádaknak alapja, hiszen mi sem tudtuk ellenőrizni, másolt-e valaki, vagy sem” – mondta el Brezovits, aki ezzel kapcsolatban a direkt provokáció lehetőségét sem zárja ki, önkénteseik közül ugyanis volt, aki az aláírásgyűjtés során egyszerűen felszívódott.

További kamupártok folyamatosan frissülő választási mellékletünkben.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.