Kamupártok 7. rész – Zöldek Pártja

Választás 2014

Civil szféra, politikamentes élet, tematikus párt, újracsomagolás. Ismerős kulcsszavak, az újdonság: környezetvédelem, fenntarthatóság. Napraforgós mosolykampány, kámforrá vált önkéntesek, no meg a Farkas Berci.

„A Zöldek Pártja egy évek óta létező pártformáció, mely már a 2006-os választásokon is indult, akkor is a környezetvédelmi érdekek képviseletében” – válaszolják meg a „Kik vagyunk?” kérdését honlapjukon a zöldek, és egyből belövik célközönségüket is: azokhoz kívánnak szólni, akik „egy párt részéről sem tapasztalták a természet és a fenntarthatóság hatásos képviseletét”. Hogy hol voltak elveszve 2006 és 2014 között a zöldek, arról nem szól a fáma, mindenesetre az idei választások előtt néhány lelkes aktivistájuk úgy döntött, újraalkotják a pártot, egy környezetbarát alternatívát kínálva ezzel a választóknak április 6-án. Elmondásuk szerint a csoport feltámasztására azért volt szükség, mert „a mai, környezettudatos magyar ember előtt két út áll: elhagyja az országot vagy lépéseket tesz egy fenntartható Magyarországért”. Ők tehát maradnak – egyelőre.

Hivatalos logó

Ez egy logó

 

Állításuk szerint maguk sincsenek oda a politikáért, de tisztában vannak azzal, hogy civil kezdeményezésként sokkal kevesebb esélyük (és állami támogatásuk) lenne az általuk fontosnak tartott ügyért harcolni, kevesebb emberhez jutnának el és szavuk is halkabb lenne. Pártként azonban támogatják a különféle civil mozgalmakat: azok követeléseit és szakmai álláspontját beépítik programjukba, aktivistáik előtt pedig nyitva áll az aranykapu meg a párt ajtaja, csak bújjatok rajta, akár még képviselőjelöltként is. Hiszen a zöld megközelítés egyik alapeleme éppen az, hogy széles körű civil bázison alapuljon. „Azért fontos a zöld tematika pártként való képviselete, mert a parlamenti vagy kormánypártok sem tudnak érvényt szerezni a gazdasági és más érdekekkel szemben a környezet ügyének – mondta el a magyarnarancs.hu-nak dr. Brezovits László, a Zöldek Pártjának szakmai vezetője, majd hozzátette: – Egy olyan skatulyába szorították a környezetügyet, ami látszólag sokba kerül. Pedig ez valójában hatalmas nemzetgazdasági lehetőség.”

Brezovits egyébiránt maga is harminc éve tevékenykedik civil szervezetekben, és meg van róla győződve, hogy a zöld ügyet parlamenten kívülről nagyon nehéz képviselni. Ráadásul a társadalmat még így sem egyszerű a környezettudatos viselkedés irányába terelni. „Alapjában véve nem lenne ez olyan nehéz feladat. Ami megnehezíti a dolgot, az a reklámok és a média által sugallt fogyasztási trend, mely éppen az ellenkezőjére neveli a lakosságot” – vázolta a párt szakmai vezetője.

Programjuk a „tiszta közélet – tiszta gazdaság – tiszta környezet” hármasságára épül, no meg az univerzum működésének biztosítójára, a természeti törvényekre. „Ha egy emberi társadalom harmonikusan illeszkedik ebbe a természeti rendszerbe, belső törvényei megfelelnek a rendszer törvényeinek, azok tisztán érvényesülnek, akkor számíthat annak gondoskodó, fenntartó erejére” – pillanthatunk bele a zöld filozófia legmélyebb bugyraiba. Egyébként pedig éljen a független igazságszolgáltatás, a transzparencia, a képviselők visszahívhatósága és a szakértelem megfelelő kihasználtsága. Az élen pedig természetesen az energiapolitika, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés áll. „Azért vagyunk zöld párt, mert a zöld szellemiséget kívánjuk meghonosítani az élet minden területén – mondta el Brezovits. – Az oktatás és a kultúrpolitika például a fenntartható fejlődés miatt nagyon fontos. Földünk túl van terhelve, a források pedig lassan kifogynak. A tudati fejlődésnek azonban nincsenek korlátai, ki kell hát használnunk. A természettel pedig nem szabad összetűzésbe kerülnünk.”

És ha már összetűzés, adja magát a kérdés, zöldként mégis mi a véleményük a paksi szerződésről. A kérdés felé nem az általános atomellenességgel fordulnak, inkább olyan energiaforrásokat támogatnak, melyek olcsóbbak, hamarabb elérhetők és jobban kihasználhatók. „Pakssal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy nem egy utólagos véleménynyilvánításra lett volna szükség, hanem előzetes nyílt szakmai konzultációra és egyeztetésre” – fejtette ki a zöldek szakmai vezetője.

Kampányukkal alapvetően az utolsó hétre koncentrálnak, mint megtudtuk, kicsit kényszerűségből is, hiszen utolsóként kapták meg az állami támogatást: a 147 milliós apanázs – ami egyébként a választásokon induló pártok büdzséi közül a legkisebb – csupán a múlt héten érkezett meg. Azért náluk is befigyelt egy fotópályázat, akadtak zöld aktivisták a Római-parton, a pozitív kampányhoz pedig foggal-körömmel ragaszkodnak. „Pozitív kampányt folytatni nálunk természetes és viszonylag egyszerű, hiszen ez megfelel zöld szemléletünknek. Ami nehezebb, az a külső negatívumok le nem reagálása, de azért ezt is megoldjuk” – mondta Brezovits, aki szerint a társadalmi csoportok összefogásával lehetne előremenni és tenni ezért az ügyért valamit. Ezért parlamentbe jutásuk esetén mindenképpen a közös munkára és a társadalom egységként való kezelésére fektetnék a hangsúlyt. „A pártok közötti állandó szembenállás nagyon káros. Egy döntés esetén éppen az a jó, ha több szempont merül fel. A természeti alaptörvényekkel nem lenne szabad szembefordulni, és jó lenne, ha ezt a politikai közbeszéd is felvállalná” – jegyezte meg Brezovits.

Ez egy plakát

Ez egy plakát

 

Egy húzónév azonban sosem árt, még akkor sem, ha jelöltjeik túlnyomórészt a zöld témákban járatos szakemberek, akiknek köszönhetően a Zöldek Pártja első kézből tud szakértői véleményeket formálni. Farkas Bertalan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indul egyéni jelöltként, amellett pedig, hogy ő az eddigi egyetlen magyar űrhajós, környezetvédelmi szakember is. Brezovitscsal még közös repülős múltjukból ismerik egymást, együttműködésük a pártban is gyümölcsöző. „Természetesen jót tesz a népszerűségünknek, de csak az ő személyére nem lehetne kampányt szervezni, egy ember kevés ahhoz, hogy parlamentbe jusson egy párt. Ahhoz kell még egy jó program, kellő tudás és szakmai háttér. Egy ismert személy ehhez csak pluszsegítség” – mondta el a zöldek szakmai vezetője.

Pozitív kampány ide vagy oda, a Zöldek Pártja sem úszta meg a botrányt, az ő nevük is felmerült ugyanis a múlt heti aláírás-gyűjtési skandalum kapcsán. Brezovits úgy véli, minden elképzelhető, hiszen a rendszer nem volt ellenőrizhető. Ők maguk ugyan nem tapasztaltak semmiféle csalást, de az igazság kiderítéséhez a Nemzeti Választási Bizottság megfelelő vizsgálatára lesz szükség. „A probléma ott kezdődik, hogy az új ajánlási rendszer számos gyermekbetegséget hordoz magában. A gyűjtés során ugyanis nem lehetett követni az ívek útját, nálunk pedig sok interneten jelentkezett önkéntes vagy fizetett diák munkás gyűjtötte az aláírásokat. Így nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy van-e a minket ért vádaknak alapja, hiszen mi sem tudtuk ellenőrizni, másolt-e valaki, vagy sem” – mondta el Brezovits, aki ezzel kapcsolatban a direkt provokáció lehetőségét sem zárja ki, önkénteseik közül ugyanis volt, aki az aláírásgyűjtés során egyszerűen felszívódott.

További kamupártok folyamatosan frissülő választási mellékletünkben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.