A magyar menedékjogról szóló törvény ijesztő módosítása a háborúk és üldöztetések elől menekülők tízezreit veszélyezteti, az ország továbbra is semmibe veszi kötelezettségeit az európai menekültügyi válság közepette.
A törvénymódosítás, amely augusztus 1-jén lép hatályba, olyan helyzethez vezethet, amelyben minden menedékkérőt, aki az országba valamely szomszédos balkáni államból próbál belépni, elutasítanak és Szerbiába toloncolnak. Ráadásul a magyar hatóságok jelenleg egy 4 méteres kerítést építenek 175 km hosszan a szerbiai határ mentén, hogy meggátolják a menekültek és migránsok belépését az országba.
| ||
Az Amnesty International arra szólít fel, hogy a törvényt sürgősen vizsgálja meg a magyar Alkotmánybíróság.
„Ez a lépés egy rosszul álcázott kísérlet arra, hogy Magyarország kibújjon a menekültek segítésére és megvédésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól, akiknek globálisan elismert joguk van a menedékkérelemhez” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.
„A hatóságok Magyarországon – vagy bármely más országban – nem tagadhatják meg a menedékkérők kérelmeik egyéni elbírálására való jogát. A menedékkérők egész csoportjának teljes elutasítása helyett Magyarországnak kötelessége, hogy segítse azokat, akik menedéket kérnek, illetve, hogy minden kérelmet egyénileg bíráljon el.”
A módosítás alapján a belépést minden olyan menedékkérőtől megtagadják majd, aki előtte egy olyan országon halad át, amely a magyar hatóságok által „biztonságosnak” tartott országok listáján szerepel, ideértve Szerbiát és Macedóniát is. Bárkit feltartóztathatnak a határon, aki egyszerűen átutazott ezeken az országokon, tekintet nélkül a származási országukra.
Magyarországon megszaporodtak a menekültellenes megszólalások és cselekmények, mióta a Balkán felől érkező migránsok és menedékkérők száma megnőtt. A Magyar Helsinki Bizottság szerint 2015. július 10-ig az év eleje óta menedékért folyamadók 99 százaléka – 86 ezer ember – Szerbián keresztül lépett be az országba.
A hónap elején kiadott jelentésében az Amnesty International dokumentálta a migránsok és menedékkérők Balkánon keresztüli átutazásának pusztító következményeit. A menekültügyi rendszerek Macedóniában és Szerbiában nem hatékonyak, és nem tudják garantálni a nemzetközi védelmet a rászorulóknak.
A szerb menedékjogról szóló törvény megfelelő alkalmazásának hiánya a menedékkérelmek nagy részének felfüggesztéséhez vagy megszüntetéséhez vezet. Ez az emberek jelentős részét annak a veszélynek teszi ki, hogy visszaküldik őket Macedóniába, onnan pedig Görögországba. 2014-ben a 388 szerbiai menedékkérelemből menekültstátuszt csak egy menedékkérő kapott – egy tunéziai állampolgár –, rajta kívül pedig öt szíriai kapott kiegészítő védelmet a fegyveres konfliktus miatt.
| ||
„A helyzet egyszerűen tarthatatlan – az Európa határvidékein fekvő országokba rekordszámú migráns és menedékkérő érkezik, de az egyik helyről a másikra küldözgetés nem megoldás, és nem menti fel az olyan országokat, mint Magyarország vagy Szerbia a jogi kötelezettségeik alól” – hangsúlyozta John Dalhuisen.
Sérti a genfi egyezményt?
Az Amnesty International szerint a menedékjogról szóló törvény módosítása sérthet számos nemzetközi egyezményt: 1951. évi Genfi Menekültügyi Egyezmény; az Emberi Jogok Európai Egyezménye; A kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni nemzetközi egyezmény; A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és Az Európai Unió Alapjogi Chartája, illetve ellentétes lehet Magyarország Alaptörvényével.
„Levelet küldtünk a magyar országgyűlési képviselőknek, arra kérve őket, hogy éljenek alkotmányos jogukkal, és kezdeményezzék a módosítás Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. Bízunk benne, hogy a magyar képviselők megértik a helyzet súlyosságát, és az emberi jogok védelmét helyezik gondolkodásuk középpontjába” – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
| Háttér Miután júniusban az Országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, július 21-én a magyar kormány kiadott egy határozatot, amelyben meghatározta a biztonságos származási és biztonságos harmadik országok listáját. Ezek közé tartoznak az EU-s tagállamok, illetve Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, az Egyesült Államok azon államai, ahol nem alkalmazzák a halálbüntetést, Svájc, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Júliusban az Országgyűlés újabb módosítást emelt be a menekültjogi törvénybe, amely kimondja, hogy azokról kérelmezőkről, akik „biztonságos származási országból” származnak, gyorsított eljárásban döntenek. Azok a kérelmek pedig, amelyeket olyan menedékkérők terjesztenek elő, akik „biztonságos harmadik országon” keresztül érkeznek, elfogadhatatlanok lesznek. Ez a módosítás augusztus 1-jén lép hatályba. Az olyan menedékkérelmek mérlegelés nélküli elutasítása, amelyeket azok nyújtottak be, akik ezeken az országokon átutaztak, refoulment-nek minősülhet, vagyis olyanok törvénytelen visszaküldésének, akiknek jogukban áll, hogy menekültként ismerjék el őket. |
