Hú, nagyon kemény interjút adott a VölgytörtéNET című PR-felületnek Földes László. Ha nem hangzana annyira eufemisztikusnak, azt is mondhatnánk, kemény, mint a Rolling Stones, de ezt inkább hagyjuk, halljuk inkább magát az ősz bárdot: „A dalainkat ezrek és ezrek énekelték, a rádió meg sose játszotta azokat, és a mi dalainkban másfajta szabadságvárás jelent meg, mint Szörényi Leventénél, aki a táncdalfesztiválokon szerepelt, és minden rendszer kedvence volt.”
De durva! Amikor feltör az üldözött minden keserve, oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fenn, ugyebár. De nehogy azt mondja valaki, hogy kontextusából durván kiszakítottuk a részletet, álljon itt az egész: „Rock'n'roll énekes vagyok, sose illeszkedtem be sehová, a saját utamat jártam. Ha engedték, ha nem. Nem tudom megítélni, hogy másoknál mi volt, teljesen mások a tapasztalataim a korlátokat és a szabadságot illetően, mint egy egyszerű embernek vagy akármilyen más művésznek. Az is én voltam, akinek a rendőrség szétverte a koncertjeit, akit megvertek vagy lefújtak. És az is én vagyok, akit ma már elismernek. Ezt nem érdemként mondom hanem, hogy milyen korlátok voltak egyrészt, másrészt meg, amikor a dalainkat ezrek és ezrek énekelték, a rádió meg sose játszotta azokat, és a mi dalainkban másfajta szabadságvárás jelent meg, mint Szörényi Leventénél, aki a táncdalfesztiválokon szerepelt, és minden rendszer kedvence volt.”
| ||
No, akkor csak emlékeztetőül: mikor alakult Földes zenekara, a Hobo Blues Band? Mikor jelent meg az első lemezük? Ki adta ki? Persze ez ma már teljesen érdektelen. Egy dolgot azért mindenképpen Földes javára írhatunk: következetes. Már Kovács András Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmjében (cc: dokumentumfilm) ezt tolta, igaz, akkor még rajongói státusban, hogy őt a hajáért meg a ruhájáért milyen veszettül üldözik. Az a film pedig 1969-ben készült. Közel ötven év partizánkomplexus, ha másért nem, ezért kijárna egy Kossuth-díj. Bocs, még egy. Ha ezért nem, akkor legalább azért, mert ebben az interjúban sem rest kitérni rá, hogy Orbán Viktor milyen jófej. De a veterán neki is megmutatta, hogy ki a kemény csávó.
Jaj, bácsi, csak ütni ne tessék! Nem, öcsi, én a dalaimmal harcolok… Ah!
