A Figyelő újabb listája: a Soros-zsoldosok után a tudósok vannak terítéken

  • narancs.hu
  • 2018. június 19.

Villámnarancs

Akik ráadásul a gendertémáról írnak és a homoszexualitást kutatják.

Áprilisban nagy felháborodást keltett, hogy Schmidt Mária Figyelője kijött egy listával, amelyen az ún. Soros-zsoldosok szerepeltek. Most, két hónap elteltével újabb listával rukkoltak elő annak kapcsán, hogy „heves vita bontakozott ki arról, hogy a 2019-es költségvetés tervezete szerint a kabinet a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításával átszervezi az intézmény finanszírozását”.

Ezt ugyanis jó alkalomnak gondolták arra, hogy megnézzék, az „MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában a magyar adófizetők pénzéből az elmúlt években milyen kiváló tudományos munkák születtek a szexuális kisebbségekről és a nemi szerepek átalakulásáról”.

Majd felsorolják, hányan választottak az LMBTQ-közösséghez kapcsolható kutatási témát, hányan írnak a nemek közti egyenlőségről, esetleg a romák esélyegyenlőségéről. Kiemelik, ha valaki a prostitúcióról vagy a migrációról írt, és ha a CEU-n diplomázott, ahogy azt sem felejtik el megjegyezni, ha valaki egyébiránt a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója is, a kutatási munkái mellett.

Szerepel a listán olyan, aki az idegenellenességről publikált, és olyan, aki az apasági szabadságról. Azoknak pedig külön blokkot szenteltek, akik ritkán publikálnak.

„A tudományos teljesítmény mérése nem könnyű feladat. Azonban ha egy, a Tudományos Akadémián dolgozó kutató éveken át egyáltalán nem publikál, vagy több év alatt csak 1-2 cikket tesz közzé, az mindenképp problémásnak nevezhető. Természetesen vannak ellenpéldák is, olyan kutatók, akik átlagosan évente 8-10 tudományos munkát is publikálnak. Ám azt is nehéz lenne tagadni, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában született kutatások fő irányvonala ideológiailag telített, erős liberális szemlélet jellemzi” – zárja a listát a Figyelő.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.