A miniszterelnök úr kiállása világosságot gyújtott Kiss László fejében

  • narancs.hu
  • 2016. január 10.

Villámnarancs

Hirtelen megvilágosodása támadt az úszók csütörtökön lemondott szövetségi kapitányának, s a hétvégén – nem is olyan váratlanul – lemondott a lemondásról. Egyre cifrább az úszóbotrány.

Bár Kiss László múlt heti lemondása után Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke rögtön jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot, s igyekszik szándéka megváltoztatására bírni a maestrót, de valahogy csak vasárnapra sikerült elvergődnie Kisshez. Dugó volt vagy úszva vágott neki, vagy tudja a fene, a lényeg az, hogy elkésett. Mire odaért, Kiss már újra szövetségi kapitánynak érezte magát. S ezt nem mi mondjuk, hanem maga Kiss, akit ekképpen idéz az MTI-n keresztül a Népszabadság: „Az az igazság, hogy Gyárfás elnök úr már elkésett, mert a döntést a találkozásunk előtt meghoztam. Olyan erős volt a kiállás, élén a miniszterelnök úrral, megannyi edzővel; volt tanítványaim, a válogatott úszói, számos sportember részéről, hogy nem határozhattam másként.”

Érdekes mondatok, különösen az Orbánra vonatkozó passzus izgi. Orbán a nyilvánosság előtt péntek reggeli rádióshow-jában tett megjegyzést a hetek óta tartó cirkuszra, amikor Kissről annyit mondott, hogy „tisztességben megőszült” embernek tartja, akiről „csak kalaplevéve lehet beszélni”.

Jó, akkor vegyük le a kalapunkat, s mondjuk ki: az öregnek leesett, hogy a játék Gyárfás bőrére megy. Nyilván nagyon kellett e kiokosodáshoz a miniszterelnök úrral az élükön kiálló kilencven edző szolidaritása, vagy valami. A lényeg az, hogy mostantól, hogy ő újra kapitány, minden ismét tiszta. Van a gonosz Gyárfás és a jó Hosszú Katinka. Ők feszülnek itt egymásnak, még szép!

Soha nem voltak ennél egyértelműbb szerepek.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.