A népszavazási kampány tébolya: Simicskó szerint ma a mohácsi vészt is simán nyernénk

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 29.

Villámnarancs

Ez milyen: a nemzeti katasztrófa 490. évfordulóját ünnepli a NER.

A honvédelmi miniszter kapta a nagy feladatot, hogy utazzon le a helyszínre, és hozza ki legalább ikszre a mohácsi vészt. Nos, úgy tűnik, Simicskó István sem tud nemet mondani, de nem is hibázik soha, így aztán olyan magánszámmal örvendeztette meg az egybegyűlteket, amire tényleg csak egy Fidesz-káder képes, profi előadóművész aligha.

false

 

Fotó: Simicskó István/Facebook

A miniszter messziről indított: „Európának és Magyarországnak erős hitre és erős államra van szüksége” – hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy a török birodalmat Nándorfehérvárnál legyőző Hunyadi János végrendeletében fiait, köztük a későbbi király Hunyadi Mátyást istenfélelemre és hazaszeretetre intette, vagyis arra jutott, nem lett volna itt semmi gubanc, ha 1526-ban is Mátyás uralkodott volna…

Vagy valaki más.

Az MTI tudósítása szerint ugyanis Simicskó „a mohácsi vészhez vezető európai események láncolatát felelevenítve megállapította, a Magyar Királyság tragédiáját Európa belső politikai és vallási ellentétei, illetve az akkor gyenge időszakát élő magyar állam belső megosztottsága okozta”, és ekkor csak a vak nem láthatta, hogy itt bizony történelmi analógia van az ünnepi gyász homlokterében.

Mondanunk sem kell, miféle. A miniszter úgy ugrott át majdnem 500 évből a jelenbe, mint egy vidám kenguru, mondanivalójának lényegét pedig így foglalta össze a házi hírügynökség: „A magyar emberek jövőjét és biztonságát ma is garantálnunk kell az új köntösben jelentkező veszélyekkel szemben, minden erőnkkel megvédjük határainkat és a magyar emberek biztonságát.”

II. Lajos se mondhatta volna szebben.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”