A Szerb utcai ház titka: Habony alighanem teremőrként dolgozott

  • narancs.hu
  • 2016. február 9.

Villámnarancs

Mivel senki nem hajlandó elismerni, hogy a tanácsadó ott lakik, ezért csak arra tudunk következtetni, hogy a Szépművészeti Múzeum festményeit felügyelte.
Ez az a ház

Ez az a ház

Fotó: Németh Dániel

„A bíróság jogerős döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum végre kiadta a sokáig titkolt adatot, hogy hol is tárolta a múzeumból kölcsönzött nagy értékű műkincseket az Andy Vajna-féle TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cége” - írta ma az Átlátszó. Nos, ezek szerint a titkos tárolási hely nem más volt, mint az V. kerület Szerb utca 9. egyik lakása, ami ugyan sem nem múzeum, sem nem galéria, ellenben Habony Árpádnak - ahogy azt még 2014. májusában írtuk - „kulcsa van a házhoz, ismeri a kapukódot, és szinte mindennap feltűnik az épületben”.

Noha azóta további érdekességek is terítéken voltak az épülettel kapcsolatosan, ám azóta sem tudta senki kideríteni, mégis mi a csudát keres ott állandóan Habony.

Most talán közelebb kerültünk a megfejtéshez. Ha ugyanis ebben a házban voltak a Szépművészeti festményei, akkor azokra vigyázni is kellett, márpedig erre a bizalmi állásra Habonynál keresve sem találhattak alkalmasabb embert.

Egyrészt Habonynak nincs semmilyen hivatalos állása, tehát nyilván ráért. Másrészt kendó-bajnoki múltja, az utcai közelharcban mutatott teljesítménye és koronagondnoki gyakorlata minden bizonnyal képessé teszik műkincsek őrzésére, akár erőszakos támadások esetén is. Harmadrészt eredeti végzettsége díszítőszobrász, tehát szakmabelinek tekinthető. És végül: közismerten vonzódik a vitrinekhez.

A másik lehetőség, hogy Habony mégsem teremőrként dolgozott a Szerb utcában, hanem tényleg ott lakik, és a Szépművészeti Múzeum egy füttyentésre odakölcsönözte a mintegy 300 milliót érő 10 antik képet, majd pedig körömszakadtáig titkolta ezt. De ez olyan szintű pofátlanság lenne, amit el sem tudunk képzelni a mindig visszafogott Nemzeti Együttműködés Rendszeréről.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.