A Tanítanék nem éri be nyilatkozatokkal, tüntetni fognak a civil szervezetek védelmében

  • 2017. január 12.

Villámnarancs

Szerintük már elvesztettük a sajtót, a nyilvánosság erejét, és ha még elvesztjük a civil szférát is, akkor semmi sem állíthatja meg az ország bukását.

Február 1-jén – nota bene!: Magyarországon ez a civilek napja – tüntetne a Tanítanék. A Sulyok Blanka, Törley Katalin és Pilz Olivér szignálta közleményükben ezt írják: „Nincs hová hátrálni, most kell megmutatnunk, hogy minket nem lehet olyan egyszerűen eltakarítani. De ehhez az kell, hogy együtt mozduljunk. Mi, a civil szféra. Két eset lehetséges: vagy önként sétálunk együtt a vágóhídra, vagy közösen kezdünk harcba. De ehhez meg kell mutatnunk, hogy erőt képviselünk, és azt is, hogy megvédjük egymást. Össze kell zárnunk, össze kell kapaszkodnunk, egyenként ugyanis le fognak minket vadászni. Az országunk, a jövőnk, a gyermekeink jövője a tét, nem kevesebb!”

false

 

Fotó: MTI

 

Ezért február 1-jén tüntetni fognak.

„Akinek fontos a szabadság és az igazság, aki felelősséget érez az ország jövőjéért és a demokráciáért, vegyen részt február 1-jén a Tanítanék mozgalom által szervezett demonstráción! Szeretnénk, ha tudnátok: ez a civilek napja Magyarországon. A mi napunk, amikor megmutathatjuk, hogy kik vagyunk, és miért, de legfőképpen, hogy mi ellen küzdünk. Mutassuk meg együtt, hogy milyen országban akarunk élni!”

Tekintettel arra, hogy Rezsó Szilárd mára már a sajtóvisszhangok láttán is olyanokat mondott, amit éppenséggel retirálásként is értelmezhet, aki még komolyan veszi e láthatóan borult elme közléseit, még akár foganatja is lehet egy ilyen megmozdulásnak. Gondoljunk csak az internetadó elleni tömegtüntetésre.

Két dolog már így bő két héttel a tüntetés előtt is biztos.

Az egyik az, hogy mondjon bármit a Rezsó, a civileket a Fidesz fölzárkóztatta a migránsok mellé a közellenségek bőséges listáján. A másik viszont az, hogy minél több tüntetés van, s minél nagyobbak, annál kevesebbet mernek a NER kiszolgálói.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.