G. Fodor Gábor atombombája, a Fidesz őszödi beszéde – Vad visszhangok jobbról az interjúnkra

  • narancs.hu
  • 2015. február 21.

Villámnarancs

A Századvég-diri rengeteg érdekes dolgot mondott csütörtöki nyomtatott kiadásunknak adott interjújában. Sokan fel is kapták tőle a vizet.

„A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a »polgári Magyarország« hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés” – nyilatkozta lapunknak G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója. Bár szövegét nagy kedvvel elemezték baloldali orgánumok publicistái, de ide inkább csak jobboldali véleményeket gyűjtöttünk ki. Nagy riadalomról árulkodnak. Mondanunk sem kell, nem azon buktak ki, hogy Habony Árpádot tanulatlannak és nyilvánvaló gúnnyal „jó embernek” nevezte, hanem az, hogy hagymáznak titulálta a polgári Magyarországról szőtt Orbán-szlogent.

Tiszta víz a pohárban

Tiszta a víz a pohárban?

Fotó: MTI

A Népszabadság vezető fideszes politikusokat kérdezett, akik egyenesen a Fidesz őszödi beszédéről deliráltak:

„Amennyiben G. Fodor Gábor Fidesz-vezető vagy az Orbán-kormány tagja lett volna, most azt kellene mondani, hogy az őszödi beszédét mondta el a Magyar Narancsnak adott interjúban, amikor arról beszélt, hogy a jobboldali értelmiségiek közül sokan tévedésben vannak, mert a polgári Magyarország csak egy hívószó volt, egy politikai termék. De mivel nem volt sem fideszes politikusi, sem kormányzati funkciója, a részéről ez a kijelentés elemzői cinizmus” – ilyen és ehhez hasonló véleményt fogalmaztak meg munkatársunknak a kormányoldalon, illetve a konzervatív értelmiségiek táborához tartozók.

(…)

Szerintük (ti. jobboldali vezetők, gondolkodók szerint) G. Fodor – aki a Századvég stratégiai igazgatója – kijelentésével nem erősíti, hanem rombolja Orbán Viktor hitelességét, hiszen egyúttal azt is mondja, nem érvényes semmi, ami értékválasztást jelent. Akkor viszont felvethető a kérdés, azok a hívószavak, amelyekkel a szabadságharcos-unortodox Orbán Viktor »operált« Brüsszellel, Washingtonnal szemben, vagyis a nemzet, a szuverenitás, mennyire érvényesek, mennyire lehet ezeket komolyan venni. Ezek is a posztromanticista elképzelés/történelemszemlélet »termékei«? – vetette fel lapunknak az egyik jobboldali véleményvezér.”

A valasz.hu Ön is bevette a dumát a „polgári Magyarországról”? Szégyellje magát! című cikkében csak sóhajtott egy mélyről felfakadót:

„Nyílt beszéd G. Fodor Gáboré. Újra is kell számolnunk, hogy mink van még pontosan. Mi az, ami valóság, és mi az, amit el kell engednünk, mert a Nemzeti Marketing Rendszere szerint valójában termék.”

Legjobban – az ördög tudja, miért – a Magyar Nemzet akadt ki:

„G. Fodor Gábor atombombát dobott a polgári-keresztény értékrendet magáénak tudó emberek sokaságára. A kifejezés nem túlzás, mert ha igaz, amit G. Fodor állít, akkor az alapjaiban rengetheti meg a polgári-keresztény kormányzásba és politikába vetett hitet. Teljesen szétverheti azt az érték- és szimbólumrendszert, amely nagyon sok jóérzésű ember sajátja. (…)

Elolvastuk újra ezt a bekezdést. Aztán megint. Nincs tévedés. GFG nyíltan arról beszél, hogy azok az értékek, amelyeket a kilencvenes évektől a jobboldali szavazók magukénak éreztek, s amelyek 2002-ben a Kossuth térre vittek sok százezer, zászlót lengető lelkes embert, valamint amelyek kétszer is kétharmados győzelmet hoztak a Fidesznek, csak egy »termék« csomagolását díszítették. Ezek, ugye, olyan értékek, mint Isten, nemzet, család, Erdély. GFG lenézéssel és már-már szánalommal beszél azokról, akik akkor is, most is hisznek abban, hogy a politika alapvetően mégiscsak értékeken és célokon alapul.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.