G. Fodor Gábor atombombája, a Fidesz őszödi beszéde – Vad visszhangok jobbról az interjúnkra

  • narancs.hu
  • 2015. február 21.

Villámnarancs

A Századvég-diri rengeteg érdekes dolgot mondott csütörtöki nyomtatott kiadásunknak adott interjújában. Sokan fel is kapták tőle a vizet.

„A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a »polgári Magyarország« hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés” – nyilatkozta lapunknak G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója. Bár szövegét nagy kedvvel elemezték baloldali orgánumok publicistái, de ide inkább csak jobboldali véleményeket gyűjtöttünk ki. Nagy riadalomról árulkodnak. Mondanunk sem kell, nem azon buktak ki, hogy Habony Árpádot tanulatlannak és nyilvánvaló gúnnyal „jó embernek” nevezte, hanem az, hogy hagymáznak titulálta a polgári Magyarországról szőtt Orbán-szlogent.

Tiszta víz a pohárban

Tiszta a víz a pohárban?

Fotó: MTI

A Népszabadság vezető fideszes politikusokat kérdezett, akik egyenesen a Fidesz őszödi beszédéről deliráltak:

„Amennyiben G. Fodor Gábor Fidesz-vezető vagy az Orbán-kormány tagja lett volna, most azt kellene mondani, hogy az őszödi beszédét mondta el a Magyar Narancsnak adott interjúban, amikor arról beszélt, hogy a jobboldali értelmiségiek közül sokan tévedésben vannak, mert a polgári Magyarország csak egy hívószó volt, egy politikai termék. De mivel nem volt sem fideszes politikusi, sem kormányzati funkciója, a részéről ez a kijelentés elemzői cinizmus” – ilyen és ehhez hasonló véleményt fogalmaztak meg munkatársunknak a kormányoldalon, illetve a konzervatív értelmiségiek táborához tartozók.

(…)

Szerintük (ti. jobboldali vezetők, gondolkodók szerint) G. Fodor – aki a Századvég stratégiai igazgatója – kijelentésével nem erősíti, hanem rombolja Orbán Viktor hitelességét, hiszen egyúttal azt is mondja, nem érvényes semmi, ami értékválasztást jelent. Akkor viszont felvethető a kérdés, azok a hívószavak, amelyekkel a szabadságharcos-unortodox Orbán Viktor »operált« Brüsszellel, Washingtonnal szemben, vagyis a nemzet, a szuverenitás, mennyire érvényesek, mennyire lehet ezeket komolyan venni. Ezek is a posztromanticista elképzelés/történelemszemlélet »termékei«? – vetette fel lapunknak az egyik jobboldali véleményvezér.”

A valasz.hu Ön is bevette a dumát a „polgári Magyarországról”? Szégyellje magát! című cikkében csak sóhajtott egy mélyről felfakadót:

„Nyílt beszéd G. Fodor Gáboré. Újra is kell számolnunk, hogy mink van még pontosan. Mi az, ami valóság, és mi az, amit el kell engednünk, mert a Nemzeti Marketing Rendszere szerint valójában termék.”

Legjobban – az ördög tudja, miért – a Magyar Nemzet akadt ki:

„G. Fodor Gábor atombombát dobott a polgári-keresztény értékrendet magáénak tudó emberek sokaságára. A kifejezés nem túlzás, mert ha igaz, amit G. Fodor állít, akkor az alapjaiban rengetheti meg a polgári-keresztény kormányzásba és politikába vetett hitet. Teljesen szétverheti azt az érték- és szimbólumrendszert, amely nagyon sok jóérzésű ember sajátja. (…)

Elolvastuk újra ezt a bekezdést. Aztán megint. Nincs tévedés. GFG nyíltan arról beszél, hogy azok az értékek, amelyeket a kilencvenes évektől a jobboldali szavazók magukénak éreztek, s amelyek 2002-ben a Kossuth térre vittek sok százezer, zászlót lengető lelkes embert, valamint amelyek kétszer is kétharmados győzelmet hoztak a Fidesznek, csak egy »termék« csomagolását díszítették. Ezek, ugye, olyan értékek, mint Isten, nemzet, család, Erdély. GFG lenézéssel és már-már szánalommal beszél azokról, akik akkor is, most is hisznek abban, hogy a politika alapvetően mégiscsak értékeken és célokon alapul.”

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.