Ifj. Knézy Jenő tegnap végre megszolgálta a köztévé beléfektetett bizalmát, amikor feltalálta és rögtön be is mutatta a néma migránsozást.
|
A történetet magát már mindenki tudja a Helsinki Bizottság Facebook-bejegyzéséből, illetve a vonatkozó sajtóhírekből. Tegnap az olimpiáról úgy közvetítette a köztévé a száz női pillangó első előfutamát, hogy nem hangzott el a közvetítésben sem a győztes, Yusra Mardini neve, sem csapatáé, az ugyanis a menekültekből álló csapat.
A kommentátor szakmai múltjának ismeretében persze mondhatnánk azt is, hogy Knézy Jenő azért nem mondta ki Yusra Mardini nevét, mert nem tudja rendesen kiejteni, de valószínűleg nem erről van szó. Inkább arról, hogy
1. Knézy igyekezett az általa vélelmezett elvárásoknak megfelelni.
2. Van ilyen felső utasítás a tévében.
x. Habony Árpád egy revolvert szorított a riporter oldalához a közvetítőfülkében.
Valójában tök mindegy azonban, hogy az adott esetben mi történt. Ifj. Knézy baja ugyanis teljesen azonos a társadalom bajával, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy bármelyikünkkel előfordulhat ilyesmi, ha rosszkor van rossz helyen. A köztévé pedig rossz hely: hiszen még a sporthíreket is a menekültek gyalázásával csomagolják körbe. S miért ne mehetne közben is, ami előtte meg utána törvényszerű az ún. egyperces hírekben.
Knézy Jenő meg a magyar társadalom baja az, hogy Orbán Viktor éppen kampányban áll szügyig: az idegengyűlölet végletekig heccelésével akarja megtartani a sötét ügyei miatt olykor megrendülni látszó hatalmát.
Tegnap éppen ifj. Knézy Jenő adta meg a császárnak, ami a császáré. A nagy kérdés az, hogy a magyar társadalom így tesz-e, ha eljön az ideje. Az idő közeleg, az előjelek baljóslatúak.