Kósa Lajos két vad mondata arról, hogy senki sem számít

  • narancs.hu
  • 2017. május 3.

Villámnarancs

Brüsszel nem ért a szép szóból, az ügynökmúlttal meg nincsen semmi baj.

„Brüsszel csak egymillió ember szavát érti meg, kormányokét nem” – hangzik az első mondat Kósa Lajos szájából, amit a Békés megyei Medgyesegyházán talált elmondani. A települést a nemzeti konzultáció visszaküldését szorgalmazó országjáró körútján érte el. Kósa arra kérte a lakosokat, mondják el minél többen a véleményüket, hiszen az a buta Brüsszel nem ért a szép szóból, bezzeg ha egymillió ember emeli fel a szavát! Hogy akkor mi lesz, azt a frakcióvezető nem árulta el.

„Ha egy jótékonysági szervezet élén a döntés az, hogy Kovács Pistikének a zöld pulóvert adjuk vagy a sárgát, akkor azt egyelőre nem érzem perdöntőnek nemzetbiztonsági szempontból. Tudok különbséget tenni aközött, hogy valaki egy neki felróható múlt után jótékonyságra adja a fejét és azt szervezi, vagy egyébként Grál-lovagként próbálja feltüntetni magát” – hangzott Kósa Lajos mai második mondata. Az RTL Klub híradója ugyanis arról kérdezte a Fidesz megmagyarázó emberét, hogy mit gondol Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnökének lemondásáról. Lehelről a múlt héten írta meg a Magyar Nemzet, hogy a Kádár-rendszerben Filozófus fedőnéven ügynökként működött. Lehel a cikk után felfüggesztette igazgatói pozícióját, hogy magánemberként reagálhasson a vádakra. Kósa ugyan üdvözölte az elnök lemondását, de nagy problémának nem látja az ügynökmúltat, hiszen egy kis jótékonykodásról van szó (meg állami támogatásról és arról, hogy a szervezet jótékonysági nagykövete Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége), meg pulóverosztogatásról, az meg kinek fáj.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője ezzel a két mondattal nemcsak végtelen demagógiáját és ürességét bizonyította, hanem azt is, hogy valójában sem neki, sem kormányának nem számít senki: az az egymillió Kovács Pistike zöld vagy sárga vagy akár hupilila pulóverben is grasszálhat szerte az országban, csak akkor érnek valamit, ha a torkukon lenyomott kormánypropagandát böfögik vissza. Akkor is csak addig, amíg Brüsszelnek mutogathatják a magyar emberek véleményét, aztán állhat mindenki szépen sorban a jótékonysági szervezetek ruhaosztásán.

Fidesz: nem baj a beszervezés

A Fidesz szerint nincs nemzetbiztonsági jelentősége annak, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatójáról kiderült: ügynök volt a Kádár-rendszer idején. Kósa Lajos szerint az sem kellemetlen, hogy a szervezet jószolgálati nagykövete a miniszterelnök felesége.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.