Kövér László szerint egyelőre jobb, ha kussolnak az őshonos magyarok

  • narancs.hu
  • 2015. július 9.

Villámnarancs

Tegnap a III. Martosi Szabadegyetemen a házelnök összekacsintott volna a közönségével, de végül csak egy veretes baromságot sikerült mondania. Ismét.

A házelnök a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseiről is beszélt, s ezek kapcsán úgy vélekedett: jelenleg, amikor »Magyarország az euroatlanti övezet fekete báránya«, van néhány olyan téma, amelyek »asztalra erőltetése« visszás hatású lehet. »Több kárt okozhatnánk vele, mint jót; előbb ki kell kerülni a célkeresztből« – fogalmazott. Megjegyezte: az őshonos kisebbségeket érintő kérdéseknél nagyon magas az az ingerküszöb, amelynél Brüsszelben már érzékelik, hogy valóban megoldásra van szükség, olyan magas, hogy csak a balkáni konfliktus rezegtette meg a lécet” – idézi a Magyar Hírlap Kövért, mi pedig most megpróbáljuk kitalálni, mégis hogy értette, amit mondott.

Ha kikerülünk a célkeresztből, akkor majd az oláh, a tót, a rác kerül a mienkébe? És az mit jelent, hogy őshonos kisebbség? Olyan, mint a bánáti bazsarózsa vagy a rákosi vipera? Hogy csak a világ bizonyos pontján terem? Kövér László egyelőre adósunk marad a megfejtéssel, hiszen azt már nem részletezi, hol terem az őshonos magyar?

És az őshonos hülyeség vajon hol terem?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.