Orbán Viktor: etnikai okokból elképzelhetetlen az alapjövedelem
D_KOS20170228016.jpg

Orbán Viktor: etnikai okokból elképzelhetetlen az alapjövedelem

  • 2017. február 28.

Villámnarancs

Cigányozott a miniszterelnök, nem is kicsit.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapesten rendezett gazdasági évnyitóján, mondott szépeket, az Index tudósítása szerint például a közmunkáról szólva arról beszélt, hogy „a kormány ki fog tartani emellett, anélkül hogy komoly értelmiségi vagy gazdaságfilozófiai vitákba bonyolódna. Arról pedig nem tehet, ha esetleg a városokban bonyolultabb az élet, és

nem látják olyan tisztán a gazdaságot, mint ahogy ő látta a falujában”.

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 

Sajnos, ez az egészen elképesztő eszmefuttatás kimaradt a kormany.hu-n olvasható MTI-összefoglalóból, az viszont nem, hogy mit mondott Orbán az alapjövedelemmel kapcsolatban. Nos, e szerint a miniszterelnök „kritizálta” a munkavégzés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket, és ezt mondta: „Magyarországnak

az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés,

de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve ez egy teljességgel elképzelhetetlen program”.

Vajon mire gondolt?

Lehet mellébeszélni, de aki ma Magyarországon bonyolult etnikai viszonyokról beszél, az csak és kizárólag a cigányságot értheti ez alatt. Ne szépítsük, Orbán egész egyszerűen a cigányságra tolta az alapjövedelem bevezetésének elképzelhetetlenségét, ez pedig – mondhat bárki bármit – a korai Jobbik gondolatmenete, persze sunyítva, gyáván, Orbán-módra.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.