Ünnepi aktus Párizsban – Hende és a csókos asszony

  • narancs.hu
  • 2015. március 17.

Villámnarancs

Hende Csaba szerelme beteljesült. A nyomok Párizsba vezetnek.

Ha híres ember esik szerelembe, akkor a bulvársajtónak kell a tettek mezejére lépni. Nem csoda hát, hogy a Blikk ment Hende Csaba után Párizsba, ahol a honvédelmi miniszter még 2011 októberében töltött el két – vélhetően – feledhetetlen éjszakát. Igaz, ő azzal jön, hogy október 23-át ünnepelte a fény városában, ám mit ad isten, épp ekkor volt titkárnőjének, Szajlai Mónikának is a születésnapja, aki volt szíves elkísérni a miniszter urat az ünnepi aktusra – ez a dolog persze csak véletlen egybeesés –, és ugyanakkora szállodaszámlát csinálni, mint Hende. A Blikk szerint mindez 468 ezer forintba fájt nekünk, adófizetőknek, de ezen csak az háborodhat fel, aki nem hallott a szerelem mindent elsöprő erejéről!

false

 

Merthogy azóta történt egy s más a Hende családban. A miniszter elvált, új élettársa Szajlai Mónika, aki már nincs a minisztériumban, viszont roppant tehetségéről árulkodik, hogy a Blikk szerint „két állami cégnél is vezető beosztásban dolgozik, a jegybankhoz tartozó Állami Pénzverő Zrt.-nél és a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-nél, utóbbinál igazgatósági tagnak nevezték ki”. Kár, hiszen az lenne csak az igazi, ha Hende Csaba és Szajlai Mónika családi vállalkozásban védené a hont. Ám ilyesmire gondolni sem illik, és különben sem szabad összekeverni a hivatást a magánélettel. De így van rendjén, és pont ezért biztosak lehetünk abban, hogy Hende legközelebbi párizsi társasutazására hivatalos útjára nem az élettársát, hanem újdonsült titkárnőjét viszi majd el a mi pénzükből.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.