8 kérdés – Fischer Iván

  • -kg-
  • 2013. július 10.

Zene

Mi a kedvenc drogja? Ki a legnagyobb magyarja? Királyság legyen vagy köztársaság? Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója válaszol a magyarnarancs.hu 8 kérdésére.

1. Mikor sírt utoljára?

Szomorúságtól nem tudok sírni, de meghatódástól könnybe lábad a szemem, ezt nagyon szégyellem, próbálom elrejteni. Különösen kínos ez moziban, színházban. Zenén csak akkor tudok meghatódni, ha más csinálja. Még csak az kellene, hogy sírjak vezénylés közben! De ha a gyerekeim szerepelnek valahol, és sikerül nekik, akkor teljesen kiszolgáltatott vagyok.

2. Kinek adná meg szívesen a telefonszámát?

Sajnos, mindenkinek megadom. De igazán kíméletesek a barátaim, nem hívnak gyakran. Különben örülök, ha hívnak. Most erről az a német sláger jutott az eszembe, hogy Kein Schwein ruft mich an, keine Sau interessiert sich für mich. Ha ezt a Narancs csak magyar fordításban közli, nem veszem meg többé a lapot!

3. Melyik napot törölné ki a múltjából, ha ez lehetséges volna?

false

 

Fotó: MTI – Kollányi Péter

Micsoda kérdés! Ez azt feltételezi, hogy rossz emlékeket őrzök magamban valami eseményről. Nincs ilyen, mert elfelejtem ezeket. Talán, mert nincs időm rá. Túlságosan leköt a jelen és a jövő. A múlt gyönyörű, szeretek régi képeket nézegetni, a történelemről okoskodni, csak lenne több időm.

4. Melyik könyvet dobta a sarokba legutóbb, mert annyira rossznak találta?

Most vigyázzunk, nehogy megsértsek valakit. Különben nincs ilyen veszély, mivel nem azért szoktam félredobni a könyvet, mert rossz, hanem azért, mert engem nem köt le. Bennem van a hiba.

5. Mi a legjobb drog a világon?

A számítógép. A többi mind egészségtelen. Jó, a számítógép is árt a szemnek, a deréknak, hátnak, de annyira jó, mindent meg lehet találni benne. Már régen nem nézek televíziót, minek? Imádok gombokat nyomkodni és mindennek utánanézni.

6. Ki a legnagyobb magyar?

Ez szamárság. Miért nem ki a legnagyobb szegedi, csobánkai, hatodik kerületi, európai? Visszatérve az előző kérdéshez: a nacionalizmus is drog. A lúzerek kábítószere, azoké, akiknek nehéz a nemzetközi vagy a családi érvényesülés, és kapaszkodniuk kell ebbe a közösségi érzésbe, amit felfújnak, mint egy lufit. A közösségeket én is szeretem, de sokat: a zenészek közösségét, a magyarokét, az európaiakét, a sakkozókét, a kutyagazdik csodálatos közösségét, ezek mind nagyon fontos melegséggel töltenek el.

7. Királyság vagy köztársaság?

Hát, vannak a királyságnak előnyei. Például udvari bálokon csodálatos táncrendben táncolták a menüettet, udvari operaházakban születtek a gyönyörű Rameau-operák, egyáltalán, az udvar fenntartotta a művészeket, hogy valakik dicsőítsék. Ennek ellenére fájó szívvel a köztársaságra szavazok, mert a pallosjog nem kellemes.

8. Mennyibe kerül egy mozijegy?

Most felment 1350 Ft-ra, de különben attól függ, hogy du. 5 óra előtt vagy után, jobb helyeken 850 vagy 950 Ft, van nyugdíjasjegy is, 400 Ft, ha még nem ment fel.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.