Alvó szépség - Ljudmila Ulickaja: Szonyecska (könyv)

szerző
Molnár Zsófia
publikálva
2007/3. (01. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Csalóka mű. A Magvetőnél (nagyjából fordított időrendi sorrendben) megjelent négy Ulickaja-kötet közül a befogadás szempontjából talán ez kelti a leginkább kettős érzéseket.

Csalóka mű. A Magvetőnél (nagyjából fordított időrendi sorrendben) megjelent négy Ulickaja-kötet közül a befogadás szempontjából talán ez kelti a leginkább kettős érzéseket. Valljuk be, Ulickaja sokkal inkább lektűríró (félreértés ne essék, ez igazából nem baj), mint a nagy orosz irodalom első vonalbeli utódja. A (végre!) gördülékeny fordítás ellenére sem igazán ragad magával az a világ, amelyet különféle bölcs vagy csélcsap asszonyok köré épít fel, ugyanakkor készséggel elismerjük, a szerző ember- és helyzetábrázolása megkapó és aprólékos, kultúrtörténeti (a Szonyecskában elsősorban irodalmi) utalásai utánjárásra csábítanak.

A kisregény ellentmondása valahol ott bújhat meg, hogy bár az első soroktól az olvasás, az irodalom ösvényeire csalogat, mégis filmszerűen peregnek az események. Ami persze az ábrázolás plasztikusságát dicséri. Sorra megismerjük a szereplőket, akikre semmiféle "irodalmi" szerepet nem bíz, hiszen mindentudó elbeszélőként lép fel, leírja, ki hogy néz ki vagy mit csinál - akárcsak annak a Puskin-elbeszélésnek (A parasztruhás kisasszony - érdemes újra fellapozni) a narrátora, amely Szonyecska visszatérését jelzi az élet regényes oldalára; csakhogy Puskin keresetlen egyszerűségének nyoma sincs Ulickaja gondosan kimódolt stílusában. A történet végén pedig összefoglal, zanzásítva beavat a megmaradt szereplők további sorsába (pontosan így tesz a Médea és gyermekei végén is, csak ott még egy személyes szálat is bevezet).

Ulickaja szereti a családtörténeteket. Jelen esetben három nemzedék keveredik: Szonyecska szülei becsületes munkásemberek, maga a "hősnő" (antihősnő, antinő) igazi 20. századi, Anyeginjétől egy életre megsebzett Tatjána, akit regényes hirtelenséggel kér feleségül a vidéki könyvtárba besétáló "sértett európai értelmiségi", a sokkal inkább szülei nemzedékéhez tartozó Robert Viktorovics; a frigyből egy lány születik, a kizárólag sci-fit olvasó Tánya, ő fogadja be a családba a lengyel árvát, Jászját. És innen a tökéletes ellenpontozás dramaturgiája lép életbe. Robert Viktorovics jócskán kitombolta magát ifjúkorában Párizsban és a világ más tájain; az orosz irodalmon nevelkedett Szonya pedig már-már lemondott az asszonyi élet gyönyöreiről - ami a "mázlista balek"-nak nyugalom, a suta, teveszerű nőnek hihetetlen kaland. Tánya az újdonság varázsával cseréli le gyermeki játékait a felnőttek huncutságaira, Jászja viszont már tizenhét évesen az efféle adok-veszek rutinos résztvevője volt - az egyik kitörni vágyik a család meleg "selyemgubójá"-ból, ami a másik előtt a világ legnagyobb ajándékának tűnik stb. A lényeg, hogy mindenki álmodozik valamiről, amit persze nem kaphat meg, de kap helyette mást, és az is milyen boldoggá tudja tenni. Nagyjából ez lenne a tézis. Szép ez a belenyugvás, szívszorító is, főleg azáltal, hogy az élet e könyvének szereplői nem a saját, hanem csakis mások történeteiről, elméleteiről, gondolatairól beszélgetnek, saját gondjaikat és fájdalmaikat akarva-akaratlan magukban tartják, az ő nagy orosz lelkükben. De Ulickaja gömbölyded történetén nincs fogás, felszíne is olyan simára csiszolt, hogy valahogy kicsúszik a kezünkből; sehol egy apró repedés, minden belső változás egybeesik valami külsővel, mintha Robert Viktorovics újjáéledő esztétikai útkeresésének térképén haladnánk végig (színházi makettek, majd a fehér szín teljes skálája) - a vakrámákba bekerülnek az összetéveszthetetlen női arcok tompított portréi. Csakhogy a stílus simulékonysága miatt hajlamosak vagyunk pusztán futó pillantást vetni ezekre a sápatagnak tűnő, hétköznapian boldog arcokra, amelyeket sokkal könnyebben vésnénk be, ha erőteljesebben lennének kiemelve vagy megkapargatva szabálytalan vonásaik.

Fordította V. Gilbert Edit, Magvető, 2006, 96 oldal, 1690 Ft

szerző
Molnár Zsófia
publikálva
2007/3. (01. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:

Legfrissebb Narancs

Betyárok, új nyilasok, neonácik
Pártot alapít a legszélsőjobb
Várhegyi Éva: Ekotrip
Cinkelt lakáslottó
Balaton-melléklet
Kis-Balaton, madármentés, fürdőélet
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...