Koncert

Budapest Klezmer Band

  • Kovács Bálint
  • 2012. január 20.

Zene

Ha nem számítjuk az immár huszonkettedik éve létező zenekar újévi koncerthelyszíne, a Kongresszusi Központ letekert hangerejű kazettás magnóra emlékeztető hangzását, kijelenthetjük: ennél jobb koncertet kitalálni is nehéz lett volna.

És nem csak azért, mert a zenekar megmutatott mindent, amit tud: a koncertkezdő, adekvát Mazel Tovon kívül is megannyi, Jávori Ferenc Fegya által a zenekarnak írt, lemezen megjelent számtól a Purim című balett, a pécsi színház Gettó című musicaljének és az Operettszínház Menyasszonytáncának zenéjén keresztül a zongorával kísért orosz kocsmadalokig. Jávori még harsonára is írt egy számot, hogy a banda új tagja (Barbinek Gábor) se unatkozzon. Mintha mindenkinek jutalomjáték lett volna a koncert, ahol a zenészek az összjáték mellett egymásnak felelgettek, és ahol még a kísérőzenészek is rendkívül kreatívak voltak: az egyik legjobb momentum volt, amikor eleinte ugyanazt a dallamot játszotta Kohán István klarinéton, Gazda Bence hegedűn és Végh Balázs dobon, majd a klarinét folytatta a dallamot, a hegedű és a dob pedig variálva vitte tovább.

És nem képzelhetett volna el jobb koncertet az sem, aki a meghívott énekes, Tompos Kátya miatt (is) váltott jegyet: a Nemzeti Színház színésze már megannyiszor megmutatta a közönségnek gyönyörű hangját, de ilyen jó lehetősége talán még sosem volt, hogy bizonyítsa tehetségét. Végre anyai anyanyelvén, oroszul is énekelhetett; az öt-hat zene nélküli vagy zongorán kísért szívszorító szláv búsongó után egy vidámabb dal bluesos hajlításainál elhittük, hogy ott van mögötte a füstös kocsma, a következő, egy cigány hegedűs és egy klezmerénekes szerelméről szóló, a két zenei világ motívumait mesterien vegyítő dalnál meg, hogy a helyi kis lokálban járunk.

Ha csak fele ilyen jó zenékkel folytatódik az új év, már megérte felkelni elsején.

Budapest Kongresszusi Központ, január 1.


Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?