Lemez

Cedric Burnside: Benton County Relic

  • Soós Tamás
  • 2018. november 4.

Zene

„A dalok egy-két akkordból állnak, váltás nincs nagyon, és ettől az egyszerűségtől hipnotikus hatása lesz ennek a punkos bluesnak” – szakértett nekünk a múlt héten Ian Siegal a 
blues egyik különös válfajáról, a hill countryról, amely a Mississippi északi vidékén sarjadt ki, és olyan legendák pengették, mint Junior Kimbough vagy R. L. Burnside. Meg persze a komplett családfájuk, élükön Cedric Burnside-dal, aki már kiskamaszként apjával, a dobos Calvin Jacksonnal és nagyapjával, a már említett gitáros R. L. Burnside-dal turnézott; 40 éves korára négy „év bluesdobosa” díjat, egy Grammy-jelölést kapott, és azt a megtiszteltetést is begyűjtötte, hogy a Stack-O-Lee-t ízesen elmo­therfuckerező Samuel L. Jackson mögé pakolhatta a grúvokat az A lánc című bluesfilmben. Mindez persze említésre se lenne méltó, ha Cedric nem lenne akkora tehetség, mint a felmenői, de hát az, és ezen a verandáján megírt, de korántsem hintaszékben bagózós, hanem delejező bluesriffekkel teli lemezen lezserül vezeti át a hill countryt a 21. századba. A dobos Cedric, aki most végre gitárt ragad (rögtön elektromosat), a borotvaéles, 3-4 percig ismételt és tényleg valamiféle hipnózisba ringató gitárszúrásai­val azoknak kedvez, akik a bluestól valami pőre élet- meg halálélményt, vad szexepilt és a feldolgozhatatlan traumák kizenélését várják, miközben okosan azoknak is nyújt pár kapaszkodót, akik Jack White meg a Black Keys munkássága felől érkeznek a fekete népzenéhez. A kikezdhetetlenül erős Benton County Relic pont olyan, mint a borítón virító ferrotípia: időtlen bluest rejt, piszkosul vagány színekben.

Single Lock Records, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.