Mi lesz a Gödörrel?

"Felső döntésre"

Zene

A XIII. VilágVeleje Fesztiválra való készülődés idején világvége-hangulat is beszüremkedett az Erzsébet tér mélyére: kétséges, hogy a megszokott mederben folyhat-e tovább itt az élet, miután az eddigi programszervező csapatnak január végével távoznia kell. Tíz év után: annyi.

Azoknak a fiataloknak, akik mostanában tavasztól őszig a világ legtermészetesebb módján élnek társasági életet a Gödör fölötti gyepen és a lefelé vezető lépcsősoron, vagy vesznek részt a kulturális és civil programokon, aligha lehetnek személyes emlékeik arról, hogy a hely a hatalmi önkénynek köszönheti fogantatását. Másfél évtizede, 1996-ban határozott arról a Horn-kormány, hogy az Erzsébet téren építik fel az új Nemzeti Színházat. 1997 májusában hirdették ki az építészeti pályázat eredményét (nyertes: Bán Ferenc). A következő év márciusában földbe helyezték az alapkövet. Megkezdődött az építkezés, a Nemzeti élére kinevezett Bálint András pedig gondolkozhatott a 2000. október 23-i díszelőadásról és az első évad műsoráról.

Térfoglalás


Térfoglalás

Fotó: Narancs

 

Mindezt semmivé tette az 1998-as parlamenti választáson győztes Fidesz-kisgazda koalíció: Orbán Viktor akkori kormányának egyik első, jelképes erejű döntése leállította a beruházást. Túl sokba kerülne, mondták a szájukkal, az attitűdjük viszont arról árulkodott: na, nehogy má' úgy legyen, ahogy ezek akarják. Ebből lett a Gödör, miközben a soroksári Duna-parton tervpályázat nélkül és az eredetinél drágábban megvalósították a Nemzeti Színház épületét (Siklós Mária művét). Röviddel a 2002. március 15-i ünnepélyes megnyitó után ismét MSZP-SZDSZ-kormány alakulhatott. Addigra kulturált viszonyokat teremtettek az Erzsébet téren is. A Fidesz ettől kezdve újra ellenzékből figyelhette, mire jut az itteni építmény, illetve a telek tulajdonosa, vagyis az állam és a főváros ezzel a helyzettel. Egész röviden összefoglalva: hasonló pártösszetételük ellenére alig valamire. Nyolc éven át tartott az ideiglenesség bizonyára egyszerre idegesítő és ihlető légköre. Ezalatt a Gödör Klubot nonprofit alapon működtető társaság a belváros közkedvelt találkahelyévé, a nyitott szellem színterévé fejlesztette a mindmáig be nem fejezett föld alatti kulturális központ előterét, keresztfinanszírozáson alapuló nonprofit kulturális működéssel, és az üzemeltetést a koncepció szerint fedező mélygarázs profitjának ott maradó részéből. Eközben odafönt az egykori buszpályaudvar Bauhaus-jellegű épülete a 2006-os felújítás ellenére is képtelen volt igazán életre kelni.

"A befejezésre és hasznosításra vonatkozó pályázat elbírálásáig hagyják működni a Gödör Klubot jelenlegi formájában. Ne verjenek szét egy jól működő, alulról indult kezdeményezést, ami ráadásul kapcsolható az egyébként hivatalosan deklarált célokhoz" - szólították fel a főváros vezetőit a 2005. március idusán megfogalmazott petíció aláírói. Akkor a Gödör Klub Petőfi Csarnokhoz csatolásának veszélyét kellett elhárítani, ami sikerült is. A tervből éppúgy nem lett semmi, mint ahogy az építményt sem fejezték be.

A 2010-es kormányváltás után körülbelül egy évvel, különösebb felhajtás nélkül megnyílt a Design Terminál (DT) a buszvégállomás egyik épületében, ahol azért egy-egy alkalmi kiállítást korábban is rendeztek, de a másik épületbe szánt étterem a mai napig nem üzemel. A Design Terminált közhasznú társaságként 2004-ben alapította a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A kormányváltás után az NKÖM feladatkörét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vette át, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig 2011 óta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalaként működve támogatja a Design Terminált. Ezt kht.-ból nonprofit kft.-vé alakították át, a Nefmi helyett pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) állt mögé támogatóként. Az utóbbi idők szervezeti változásaihoz tartozik még, hogy a főváros közölte, lemond a telekről, így az ingatlan tulajdonjoga is az építményt birtokló államhoz kerül, továbbá, hogy a Nefmi az egész komplexumot átpasszolja a KIM-nek: az üzemeltetés várhatóan áprilistól lesz a KIM feladata, az üzemeltetéslebonyolítással már most e minisztérium vagyonkezelő központja (KIM VK) foglalkozik, a fontosabb kérdések pedig lapunk tudomása szerint magasabb szinteken dőlnek el.

Miközben a Nefmi átadta a KIM-nek a Gödör ügyét, levélben felmondott a Gödör Klub programjairól és az ingatlan üzemeltetéséről (karbantartásról, parkfenntartásról stb.) gondoskodó Uni-Cónak: november 1-jén kellett volna elhagyniuk az ingatlant. A KIM VK azonban kiállt a folytatás mellett. A Design Terminál a 2011-es év hátralevő részére megbízta a programszervezéssel az Uni-Cót, s tárgyalások kezdődtek a Gödör és a DT, illetve a KIM között a folytatás módozatairól.

E két kultúrteret, az Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park (EKKP) területén működő Gödört és a Design Terminált a 2000-es eredeti koncepcióval összhangban egy önfenntartó kulturális és vagyonkezelési egységgé kívánja alakítani a KIM és a KIM VK. E cél elérését segíti majd Fürjes Balázs kormánybiztos munkája is, akit novemberben neveztek ki három idei budapesti nagyberuházás felelősének: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az FTC-stadion összesen több mint 30 milliárdja mellett kb. 1,5 milliárd forintra becsülik a Gödör évtizede félbehagyott beruházásának befejezését (amire rájön még az építmény meglévő hibáinak kijavítása is).

Bár terv szerint a beruházást a Gödör Klub folyamatos működése mellett fejeznék be, az intézményi átalakítások (a mélygarázs bevételének miniszteriális elvonása, illetve a Design Terminálnak a Gödör fölé rendelése) közepette a Gödör vezetői attól kezdtek tartani, hogy ezek veszélyeztethetik a hely működésének anyagi hasznot nem hozó,

"csupán" társadalmilag hasznos

elemeit (környezetbarát működtetés, tehetségkutatók, civil, ifjúságnevelési, drogprevenciós programok, együttműködés oktatási intézményekkel, nemzetközi kulturális intézetekkel, ingyenes rendezvények). Úgy érzékelték, mintha a Design Terminál több bevétel kitermelését igényelné a Gödörtől, s ennek érdekében az eredeti koncepciótól eltérő irányú befolyást készülne gyakorolni a kulturális tartalmat illetően. "Ha én azt szeretném, hogy megtörténjen egy performansz húsz néző előtt, a vendéglátós arra azt mondja, inkább legyen egy dj kétszáz fővel. A maga szempontjából igaza is van, de el kell fogadnia az én szempontjaimat" - fogalmaz Filep Ákos építész, a Gödör Klub vezetője, aki szerint kilenc év alatt bebizonyosodott, hogy ezzel a koncepcióval az eddig megcélzott közegből nem lehet profitot kitermelni. "Nagyon fontos, hogy itt nem egy vállalkozás, nem a vendéglátás irányít, az anyagi érdekek alá vannak rendelve a Gödör Klub kultúrpolitikájának, nem a büfé profitja dönti el, hogy milyen programok futhatnak" - teszi hozzá a hely szociális, zöld- és civil profiljáért felelős Hunyadi Réka.

Az Erzsébet téri építmény kialakításában közreműködő Uni-Co Építésziroda ügyvezetői, Kakuk Judit és Filep Ákos 2000-ben - amikor már rég eldőlt, hogy itt nem lesz Nemzeti Színház, de még nem alakult ki, hogy mi legyen a helyén - egy önfenntartó, összművészeti kulturális hely létrehozásának ötletével kereste meg az akkori kulturális tárcát. Tervük elnyerte a miniszter, Rockenbauer Zoltán tetszését. Ezután részt vettek az építkezésben, majd megbízták őket, hogy eredeti koncepciójuk szerint, nonprofit alapon, a bevételek átcsoportosítására támaszkodva töltsék meg értelmes tartalommal az üres teret, s egyúttal lássák el az üzemeltetés feladatait is. Így indult 2002-ben a Gödör, az azóta eltelt idő során pedig kialakította profilját, s ha viszontagságok közepette is, de működött.

Az Uni-Co októberben átadta a Design Terminálnak a Gödör 2012-től való működtetésére és a két ingatlan közötti együttműködésre vonatkozó - többek között a Design Terminál számára bérleti díj befizetését tartalmazó -, valamint az Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park jövőjét szakmailag komplex módon (üzemeltetés, működés, beruházás) kezelő ajánlatát, s megbeszéléseket kezdtek közös programokról is. A folytatás azonban kétségessé vált tavaly decemberben, amikor - Filep Ákos elmondása szerint - "idegenek" kezdtek érdeklődni a kulturális program megvalósításához szükséges bevétel jelentős részét kitermelő büfé átvétele, sőt az Uni-Co építésziroda szellemi tulajdonát jelentő Gödör mint brand megvétele iránt is, a Design Terminál vezetője pedig úgymond "felső döntésre" hivatkozva a hó végén közölte: január 2-ától távozniuk kell. Másnap, a minisztériumban folytatott tárgyalás nyomán január 31-ig meghosszabbították a szerződést. A januárra szervezett, kinyomtatott programok így megmenekültek, de további megállapodás nélkül a Gödör Klub nem szervezhet itt a jövőben programokat. Hogy

miként lesz februártól

és hosszabb távon, az most dőlt el. "Félünk, hogy mi lesz azzal a világgal, amelyet befogadtunk, amelynek teret adtunk, és a csapattal, amely megteremtette ezt a szellemi közeget" - mondja Filep Ákos, aki célszerűnek tartotta volna, ha az állami beruházás előrelátható befejeztéig, 2013 végéig a jelenlegi konstrukcióban vihetnék tovább a helyet, s a tulajdonos ezután pályázatot hirdetne a folytatásra.

Englert Róbert, aki egy kommunikációs cégtől került a Design Terminál élére, tagadja, hogy a DT részéről decemberben januári távozásra szólították volna fel Filepéket. Menedzserszemléletű vezetőként a helyiséghasznosítás, az éttermi szolgáltatás, a kereskedelmi és kulturális programszervezés "flottul" együttműködő rendszerében képzeli el az Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park további működését. "Közös a helyünk, közösek az erőforrásaink, közösek az érdekeink, ezért egységesített koncepcióalkotás és programszervezés szükségeltetik" - szögezi le. Hosszú távú feladata az egész komplexum gazdaságos és önfenntartó működésének biztosítása, átlátható viszonyok kialakításával. Fontosnak tartja a kontinuitást, a finanszírozható és értékteremtő zenei és civil programok megőrzését, célja egy "belvárosi agórához méltó, európai színvonalú kulturális központ" kialakítása. Miközben tárgyalásokat folytatott a Gödörrel a jövőről, a közös koncepció kidolgozásáról, már novemberben "proaktív módon" felkérte Muraközy Pétert, hogy tanácsadóként egy közös stratégia és vízió megalkotásában segítse a Design Terminál, majd az Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park munkáját.

Muraközy - a veszprémi Expresszó klub vezetője, a Volt Fesztivál és a Balatonsound programigazgatója, a Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője, hajdan a Kampec Dolores dobosa - megerősíti, hogy programszervezésről van szó, nem pedig a "vendéglátós" szerep átvételéről. Ugyanakkor elismeri, hogy amikor Maros Róberttel, a Szigethez tartozó fesztiválok vendéglátását szervező Gamma Trade képviselőjével együtt tárgyalt Filep Ákossal, megkérdezték, hogy ha úgy adódik, egy váltás esetén továbbvihetnék-e a Gödör márkanevet, amely azonban Filep szerint nem eladó. Muraközy szerint Filep tévesen vélte ezt árajánlatnak, ők csak a zökkenőmentes kontinuitás körülményeit kívánták tisztázni. Alaptalannak nevezi a félelmet, hogy a Gödör eddigi programjainak struktúráját, sokaságát és minőségét alapvetően felforgató változtatások állnának küszöbön: "Ami eddig volt, az jó volt, ezt kell folytatni." Az utóbbi idők fejleményei mindazonáltal arra utalnak, hogy a következő időszak változásokat is hozhat az Erzsébet téren: "Előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások a Gödörrel, de még további egyeztetések szükségesek" - mondta Englert Róbert, aki a föld alatti beruházás befejezése utáni időszakra előretekintve - Filep Ákossal egybehangzóan - úgy vélte, nyílt pályázaton lenne érdemes megkeresni a hely majdani üzemeltetőjét.

A szerződéshosszabbításra vonatkozó ajánlatát egyébként Filep január 6-án átadta Englertnek. Január 13-ig kért választ, hogy még legyen idő véglegesíteni a már "befoglalt", de a december 30-án váratlanul rövid hatályúra megkötött, január 31-ig tartó szerződés miatt lemondott februári programokat. Lapzártánk idején jött a hír: Muraközy Pétert bízták meg a klub programjainak szervezésével. Folyamatosságot ígér, de az Erzsébet Téri Kulturális Központ és Park helyén működő klubnak valószínűleg új néven kell működnie tovább.

Ezen a frekvencián is más műsorkészítőké a bizalom.


Figyelmébe ajánljuk

Az elszalasztott lehetőségek városa: fejlődik, vagy csődközelben van Szolnok?

  • Massay-Kiss Andrea

Jó pár kihívással kell szembenéznie annak, aki 2024-ben Szolnok polgármestere lesz: a megyeszékhelyen korábban elkezdett beruházások egy része a mai napig nem készült el, vagy egész egyszerűen ígéret maradt, a lakosság csökken, kevés az igazából versenyképes vállalkozás, megszűnt a város közlekedési csomópont jellege, nincs önálló felsőoktatási intézménye.