film - AZ UTAZÓ

  • - ts -
  • 2011. január 6.

Zene

Nos, tisztelt ügyfeleim, merje még valaki azt mondani, hogy a magyar filmforgalmazás nem kelti a szerkesztettség látszatát hevesen! Íme a bizonyság: röviddel a Zimmer Feri 2 után a pesti mozikba került a Zimmer Anti 2 is, konkrétan a tiszteletbeli magyarnak számító Angelina Jolie és az ugyancsak méltán népszerű Johnny Depp főszereplésével, az Anthony Zimmer című pár éves francia szerelmi krimi újrájának formájában. Vagy másként: Halál(unalom) Velencében.
Nos, tisztelt ügyfeleim, merje még valaki azt mondani, hogy a magyar filmforgalmazás nem kelti a szerkesztettség látszatát hevesen! Íme a bizonyság: röviddel a Zimmer Feri 2 után a pesti mozikba került a Zimmer Anti 2 is, konkrétan a tiszteletbeli magyarnak számító Angelina Jolie és az ugyancsak méltán népszerû Johnny Depp fõszereplésével, az Anthony Zimmer címû pár éves francia szerelmi krimi újrájának formájában. Vagy másként: Halál(unalom) Velencében. Mint azt annak idején e hasábokon is megírtuk (Riviéra, oh, Riviéra!, 2006. június 15.), ez az Anthony Zimmer egy négyes tanuló elsõ filmje volt, s az alkotó annyira lengette benne a kalapját a nagy Hitchcock elõtt, hogy alig lehetett észrevenni, de emellett egy elég karakán állítást is megfogalmazott, jelesül azt, hogy a szerelemben nincsen választási lehetõség, csupán az eleve elrendelés az egyetlen létezõ út. Ami nem ilyen, az nem szerelem, dixi! Mivel az amerikai remake-ben ez már teljesen elsikkad, elárulhatom, a lényeg az, hogy bekötött szemmel is tutira kiválasztod a magadét, akkor is, ha éppen álorcában jár, s egy másik élethelyzetben arról is gondolkodás nélkül lemondasz, amiért egészen addig sívó oroszlánként ezer veszélyen át küzdöttél (a pénzért, a nagyon sok pénzért). Nos, ez lehet, hogy így van, lehet, hogy pont az ellenkezõje az igaz, de egy a lényeg: az amerikai közönséget biztosan nem érdekli, különben szóba hoznák most is. Nem, nekik az egészbõl az álorca és a háttér számít, a félreértések vígjátéka és néhány közhely (például a Danieli) az utazási irodák katalógusából. Kár.

Forgalmazza az InterCom

**

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.