Ám a rendesség kontraproduktív olykor...
Mer' ha én hollywoodi döntéshozó lennék, menten megbíznám valamelyik csókosomat "A korszerû szépségipar hatásai a színészmesterség hagyományos metódusaira" címû tényfeltáró mélyfúrás elkészítésére ("- különös tekintettel a szájrángatással szemben újabban támadt plasztikai természetû kihívásokra").
De itt van még az év eleje sikere, a Benjamin Button különös élete - az arról szól, hogy Brad Pitt alapból tatának születik, s visszafelé él. A maszkmester jutalomjátéka - mondhatnánk, ha nem láttuk volna. A sminkesszakmának is megvannak a maga, laikusok számára is könnyen felismerhetõ kliséi.
Az Excsajok szelleme ezen terepen próbál vicces és romantikus lenni, ráadásul nem éri be ennyivel, hisz Márai Sándor Füveskönyvét is igyekszik ismeretlenül megzenésíteni (értsd: minduntalan lapos és idegesítõ életbölcsességeket ad szereplõi szájába). A felkapott fényképész spirituális és fogszabályzós erõk hatása alatt szembesül léha életének különösen kínos stációival, legfõképpen idomítási célból, hátha a kétségkívül sokkoló élmények hatására reátér a jó útra. S láss csodát!
Ám mivel mondott odisszeiája egy bizonyos idõrendi fésületlenségben realizálódik, a mûsoridõ alatt lesz bõven szerencsénk Matthew McConaugheyt és szereplõtársait (inkluzíve Michael Douglas) öregnek, fiatalnak és egyebeknek látni. És itt lép be a szépségipari faktor. Az eredmény siralmas.
Forgalmazza az InterCom
*
