Idézőjelben - Tasnádi István: Finito (színház)

  • Csáki Judit
  • 2007. február 8.

Színház

Rossz memóriájú ember lévén dühödten imádom az idézeteket, a szó szerintieket, a stilárisakat, a színházi palimpszesztet legkivált: semmi bajom tehát azzal a gesztussal, hogy Tasnádi István letörölte a nagy árkus papírról Erdman Öngyilkosát, és ráírta a maga Finitóját, "magyar zombi" alcímmel, versben; és önmagában azzal sincsen semmi bajom, hogy Mácsai Pál rendezése erősen izál: moliére-izál, barokkizál, örkényizál, stilizál, parodizál.

Tasnádi egy nekifutásra mindjárt két darabot versel (a vers néha jó, néha rémes): az első felvonásban az életkedvetlen (mert mellőzött, mert piszkált, mert frusztrált, mert még a budin se hagyják békén) Blondin Gáspár

öngyilkosságára licitál

a markáns típusokban megjelenített társadalom, a másodikban pedig a keresztnevű emberek tévéshow-jából csinál monstre paródiát, fölvonultatva benne az első rész figuráit. Ez utóbbiban beígéri a "halál élőben" szenzációját, minden nyomorultakkal, kiszolgáltatottakkal üzletelő tévéműsor elméleti csúcspontját.

Bagossy Levente díszletének központi eleme a budi - melynek színpadi és egyéb konnotációit most nem sorolom ide, csak megjegyezném, hogy ide gyűlik mindenki, aki élete föllendülését várja Blondin halálától, a budi itt a lépesméz maga. A második rész díszlete pedig a vonatkozó műsorok gagyi küllemét és Potemkin-gazdagságát imitálja.

Darab és látvány (Izsák Lili gondos "talpigszürkéi", leleményes apróságai is) elsősorban alakításoknak kedvez - ezt erősíti Mácsai Pál barokkos-ironikus dalbetétekkel pöttyözött, kidolgozott jelenetekben gördülő rendezése is (az énekesek, Bucsi Annamária m. v. és Gál Gabi m. v. ügyesen veszik át az előadás idézőjeleit). A színészek szabadon engedhetik játékos fantáziájukat a sablonokból épített figurák kiszínezésében, hiszen a nagyjában-egészében rugóra járó dramaturgia vezeti, súlyos üzenet viszont nem béklyózza őket.

Csuja Imre Blondin Gáspár szerepében a nép egyszerű, de jól megtermett fiát játssza, akiről sose derülne ki, hogy megvan a magához való esze, ha nem sodródna bele öngyilkossága kiárusításába. Csuja lomhának is jó (zombinak nem mondanám, mert ezt a szót én másra használom), csalafintának is jó - mindazonáltal nem fárad azzal, hogy holmi mélyebb értelmet tulajdonítson önnön üzleti megvilágosodásának. A felesége szerepében Für Anikót látjuk, aki úgy szépül és virul kifelé, ahogy távolodik addigi életétől: gyorsan. Szikkadt, blazírt, fáradt középkorú asszonyként ébred rá, hogy tán tartogat neki még valamit az élet - életet, például -, esetleg a Zorró-külsejű, üres szövegű, eléggé ismerős sztárpszichiáter mellett, akit Széles László domborít, finom poénokkal; ebbe a perspektívába Für Blondinnéja beleszépül. Pogány Judit a gonosz anyóst tetterővel és epés humorral "támasztja meg".

A polgármester a kisközösség anyagi gondjainak megoldását reméli Blondin öngyilkosságának ügyes felhasználásától - Anger Zsolt a megbízható helyi erő kliséjét az "érző ember" patentjaival ékesíti. Fölbukkan egy költő - eléggé idegen test a darabban -, Végvári Tamás játékában kicsit enervált és archaikus, de igyekszik remélni a költőtársadalom sorsának jobbra fordulását Blondin halálától.

Tigris Nikiben, a popdívában semmiféle közösségi érzelem nem hevül: ő kizárólag a saját pályáját szeretné föllendíteni, magát meg néhány pletykalap címoldalára katapultálni az öngyilkosság révén - már ha szegény Blondin érte és miatta döfné magába a kést. Bíró Kriszta nemcsak parádés számot

búg és vonaglik

el fekete loboncban és lila fűzőben - de bamba vigyora is sokkal jobb, mint a tévédomináké. Ráadásul a második részben a szerencsétlen kreatúra valódi kiszolgáltatottságát is megmutatja: úgy kapaszkodik Kerekes Viktória riporternőjének nyakába, mint egy majom, miközben hátul kivillan tangamunkaruhája.

A Czukor Balázs játszotta szomszédot, Misit alighanem a fővárosból száműzték Blondinék mellé: kicsit együgyű, kicsit tompa, de zsigerből érdekvezérelt. Kerekes Viktória Hajnalka riporternője ugyancsak frappáns paródia: rutinosan lavírozik ebben a "fogalmam-sincs-mit-keresek-én-itt" helyzetben, nagy szerencsétlenséghalmaz ő is.

Summa: a színpadon sokaknak van nyomósabb okuk az öngyilkosságra, mint a budin üldögélő Blondinnak. Aki a második részben a Pál Show díszletei közt végül is nem szúrja le magát, hiába nógatja őt Debreczeny Csaba Pálja. Debreczeny éppen ezerszer jobb a szerepben, mint üresfejű "valódi" kollégái, hiszen ő gondol is valamit erről a szánalmas alakról.

Blondin nem lesz öngyilkos, mert rájön, hogy élni jó. Mégis meghal, mert mások arra jönnek rá, hogy nélküle élni még jobb. A darabnak ez a csavarja azt sejteti, mintha súlyos opus lett volna előtte, pedig csak stíljáték az egész. Ebben a tónusban lép színre Mácsai Moliére-ből idecitált deus ex machinája, hogy egy bravúrvillanáson kívül persze ne csináljon semmit, az ilyen követek ezt szokták...

A színészek jók. Ezt nevezem én szórakoztatásnak.

Örkény Színház, január 20.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.