képregény - GAIMAN-MCKEAN: FARKASOK A FALBAN

  • G. A.
  • 2011. június 16.

Zene

Ha egy kislány azzal talál meg minket, hogy a házfalból szűrődő "mocorgó, osonó, ricsegő-recsegő hangokat" kitörni készülő farkasoknak tulajdonítja, még nem szükséges legott a vadászpuska olajozásába fogni. Lucy azonban nem hétköznapi kislány.
Ha egy kislány azzal talál meg minket, hogy a házfalból szûrõdõ "mocorgó, osonó, ricsegõ-recsegõ hangokat" kitörni készülõ farkasoknak tulajdonítja, még nem szükséges legott a vadászpuska olajozásába fogni. Lucy azonban nem hétköznapi kislány. Neil Gaiman írói világának foglya õ, s ha ismerjük a brit fantasyszerzõ hajlamát a mesék, mítoszok és a valóság határainak minél perfektebb kiradírozására, ha emlékszünk mondjuk arra, hogy a Sandman egyik kiemelkedõ epizódjában a tündérek oly' hihetõ természetességgel közlekedtek (egy darabig) két világ között, ahogyan mi metróra szállunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az ordasok ebben a pazar kiállítású mesekönyvben nem fognak szerényen a tapéta mögött maradni.

A kedvesen abszurd humorral oldott, diszkréten horrorisztikus fabulát Gaiman régi harcostársa, a Sandman-füzetek borítóképeirõl is ismerhetõ Dave McKean karcolja be mélyen az olvasó bõre alá. Mckean tust, olajat és fotófragmentumokat egységbe olvasztó, kivételesen hangulatos, javarészt egész oldalas illusztrációi egy otthonosan kísérteties tónusokban gazdag poétikus álomvilág építõelemei, melyek, ha kell (márpedig a nappaliban randalírozó bundások jelenetsora például csak úgy vonít ez után) szintén üdítõen szellemesek tudnak lenni. Ám - humor és happy end ide vagy oda - nem csupán a takaros ház falai, hanem Gaiman nonszensz meséjének burkolata alatt is mocorog valami komor. Az események után Lucy nem osztja meg többé sejtéseit hõsietlen szüleivel: a fenyegetés gyökeret ver, a védõburok, mint a szappanbuborék, halkan semmivé pattan.

Fordította: Pék Zoltán. Agave, 2011, 56 oldal, 2980 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.