kiállítás - Múmiák testközelben

  • Svébis Bence
  • 2011. július 21.

Tudomány

A dinoszauruszok mellett talán a múmia még az az archeológiai lelet, mely a szokottnál nagyobb népszerűségre tett szert az idők folyamán. A balzsamokkal és egyéb eljárásokkal konzervált test nemcsak az embert, de az időt is megőrzi, s akár egy pillanatfelvétel, megállítja egy egykori elfeledett ponton.

A Szépmûvészeti Múzeum Egyiptomi Gyûjteményében õrzött négy múmiáról mind ez ideig keveset lehetett tudni, azonban az év elején indított Budapest Múmia Projekt keretében, a modern orvostudományt segítségül híva többek közt CT-, DNS-, szövettani és radiokarbon-vizsgálatoknak vetették alá a testeket, hogy feltárják kilétüket, s így közelebb kerülhessünk a múlt egy meghatározó mozzanatához. Ennek a nagy ívû, és még korántsem befejezett folyamatnak az eredményeit mutatja be a tárlat. Hortesznaht, Rer, a "szombathelyi" és a "kicsomagolt" múmia mellett a látogató megismerkedhet az egyiptomi mumifikálás hosszadalmas - mintegy 70 napig tartó - folyamatával és különbözõ hagyományaival, a test feltámadásának hitét õrzõ Ozirisz-legendával, egyéb szándékolt és véletlen mumifikálási folyamatokkal, mi több, magával a múmia szó etimológiájával is. Külön érdekesség néhány apróbb és egy grandiózus konzervált krokodil, melyekrõl azonban semmi információt nem közöl a kiállítás.

De a múmiáknak nemcsak a múltjával, hanem jelenével is megismertet a tárlat. A testeken végzett vizsgálatok eredményei mellett részletes leírásukat is megtaláljuk, de a látványos bemutatókat kedvelõk megtekinthetik a mintegy 8 perces, térhatású filmet is, melyben mindezeket részletesen elmagyarázzák. Aki viszont szorgalmasan végigolvassa a kiállítótérben elhelyezett szövegeket, az megtudhatja azt is, miféle festék volt a 16. század végétõl használt "múmiabarna", illetve mit keres a Merck gyógyszergyár 1889-es katalógusában a Mumia vera Aegyptica, vagyis az eredeti egyiptomi múmiapor.

Szépmûvészeti Múzeum, október 22-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.