kiállítás - Múmiák testközelben

  • Svébis Bence
  • 2011. július 21.

Tudomány

A dinoszauruszok mellett talán a múmia még az az archeológiai lelet, mely a szokottnál nagyobb népszerűségre tett szert az idők folyamán. A balzsamokkal és egyéb eljárásokkal konzervált test nemcsak az embert, de az időt is megőrzi, s akár egy pillanatfelvétel, megállítja egy egykori elfeledett ponton.

A Szépmûvészeti Múzeum Egyiptomi Gyûjteményében õrzött négy múmiáról mind ez ideig keveset lehetett tudni, azonban az év elején indított Budapest Múmia Projekt keretében, a modern orvostudományt segítségül híva többek közt CT-, DNS-, szövettani és radiokarbon-vizsgálatoknak vetették alá a testeket, hogy feltárják kilétüket, s így közelebb kerülhessünk a múlt egy meghatározó mozzanatához. Ennek a nagy ívû, és még korántsem befejezett folyamatnak az eredményeit mutatja be a tárlat. Hortesznaht, Rer, a "szombathelyi" és a "kicsomagolt" múmia mellett a látogató megismerkedhet az egyiptomi mumifikálás hosszadalmas - mintegy 70 napig tartó - folyamatával és különbözõ hagyományaival, a test feltámadásának hitét õrzõ Ozirisz-legendával, egyéb szándékolt és véletlen mumifikálási folyamatokkal, mi több, magával a múmia szó etimológiájával is. Külön érdekesség néhány apróbb és egy grandiózus konzervált krokodil, melyekrõl azonban semmi információt nem közöl a kiállítás.

De a múmiáknak nemcsak a múltjával, hanem jelenével is megismertet a tárlat. A testeken végzett vizsgálatok eredményei mellett részletes leírásukat is megtaláljuk, de a látványos bemutatókat kedvelõk megtekinthetik a mintegy 8 perces, térhatású filmet is, melyben mindezeket részletesen elmagyarázzák. Aki viszont szorgalmasan végigolvassa a kiállítótérben elhelyezett szövegeket, az megtudhatja azt is, miféle festék volt a 16. század végétõl használt "múmiabarna", illetve mit keres a Merck gyógyszergyár 1889-es katalógusában a Mumia vera Aegyptica, vagyis az eredeti egyiptomi múmiapor.

Szépmûvészeti Múzeum, október 22-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.