kiállítás - Múmiák testközelben

  • Svébis Bence
  • 2011. július 21.

Tudomány

A dinoszauruszok mellett talán a múmia még az az archeológiai lelet, mely a szokottnál nagyobb népszerűségre tett szert az idők folyamán. A balzsamokkal és egyéb eljárásokkal konzervált test nemcsak az embert, de az időt is megőrzi, s akár egy pillanatfelvétel, megállítja egy egykori elfeledett ponton.

A Szépmûvészeti Múzeum Egyiptomi Gyûjteményében õrzött négy múmiáról mind ez ideig keveset lehetett tudni, azonban az év elején indított Budapest Múmia Projekt keretében, a modern orvostudományt segítségül híva többek közt CT-, DNS-, szövettani és radiokarbon-vizsgálatoknak vetették alá a testeket, hogy feltárják kilétüket, s így közelebb kerülhessünk a múlt egy meghatározó mozzanatához. Ennek a nagy ívû, és még korántsem befejezett folyamatnak az eredményeit mutatja be a tárlat. Hortesznaht, Rer, a "szombathelyi" és a "kicsomagolt" múmia mellett a látogató megismerkedhet az egyiptomi mumifikálás hosszadalmas - mintegy 70 napig tartó - folyamatával és különbözõ hagyományaival, a test feltámadásának hitét õrzõ Ozirisz-legendával, egyéb szándékolt és véletlen mumifikálási folyamatokkal, mi több, magával a múmia szó etimológiájával is. Külön érdekesség néhány apróbb és egy grandiózus konzervált krokodil, melyekrõl azonban semmi információt nem közöl a kiállítás.

De a múmiáknak nemcsak a múltjával, hanem jelenével is megismertet a tárlat. A testeken végzett vizsgálatok eredményei mellett részletes leírásukat is megtaláljuk, de a látványos bemutatókat kedvelõk megtekinthetik a mintegy 8 perces, térhatású filmet is, melyben mindezeket részletesen elmagyarázzák. Aki viszont szorgalmasan végigolvassa a kiállítótérben elhelyezett szövegeket, az megtudhatja azt is, miféle festék volt a 16. század végétõl használt "múmiabarna", illetve mit keres a Merck gyógyszergyár 1889-es katalógusában a Mumia vera Aegyptica, vagyis az eredeti egyiptomi múmiapor.

Szépmûvészeti Múzeum, október 22-ig

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.