könyv - Erdős Virág: A Trabantfejű Nő

  • Svébis Bence
  • 2011. augusztus 4.

Könyv

"Viccnek durva, versnek / kevés: / íme, egy kis / meglepetés" - olvashatjuk a kötetben, de érthetjük mindjárt magára a kötetre is. Erdős Virág sokoldalú, több műfajú szerző, talán éppen ezért fordulhat elő, hogy nem is alkot mindenben maradandót.

"Viccnek durva, versnek / kevés: / íme, egy kis / meglepetés" - olvashatjuk a kötetben, de érthetjük mindjárt magára a kötetre is. Erdõs Virág sokoldalú, több mûfajú szerzõ, talán éppen ezért fordulhat elõ, hogy nem is alkot mindenben maradandót. Versben, prózában, drámában egyaránt otthonra lelt, elsõsorban azonban megmaradt kérlelhetetlen lírikusnak. Hangja korántsem egyéni, mégis összetéveszthetetlen. Mintha Parti Nagy nõi alteregója kívánna lenni (lásd legdirektebben a parti kis címû költeményt), csak egy picit gyengébb. Nem oly' nagy lépték ez, hiszen keményen megbirkózik a formákkal, mert bizony veretes verstani szerkezetbe karámolt köznyelvi poéziák ezek. Megmutatják, hogyan muzsikál a nyelv, s közben segítenek megemészteni és megmosolyogni a valót, amint triviális életünk triviális mozzanataiba bekacsint a túlélés egyetlen eszköze: a nonszensz.

Mert Erdõs Virág nem hagyja magát, felveszi a harcot, kacagtat vagy épp megborzongat, s bármennyire is úgy érzem sokszor, hogy túl felületes, túl csiszolatlan, mégis jó olvasni. Illetve amikor jó, akkor nagyon. Erõs itt az életigenlés, és még a ziháló fájdalom is melankóliává szelídül. Sokszor azonban túl hosszúra sikeredik a vers. Túl sok az üresjárat, a felesleges sor, szakasz - igaz, annál erõsebb egy-egy találó rímpár, hetyke kis parafrázis. Lehet, szándékolt költõi gesztus ez, de sajnos gyakran silányítja az összképet, mi több, dühítõ, hogy aki olyan bravúrokra képes, hogy "sütök egy szép gyereket, / jó pirosat, kereket, / [...] / és ha már megtanult ülni, / az ablakba teszem / hûlni", az miért biggyeszt a második sor után egy olyat, hogy "ráadom a cekkerem, / minden hájjal megkenem"? Kár az ilyen és ehhez hasonló maszatolásokért, mert egy kiváló kötet is kerekedhetett volna. Így azonban csak találó tagmondatok gyûjteménye, gyakori háttérzajjal.

Palatinus, 2011, 92 oldal, 2200 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.