Kurt Vonnegut: Ördögcsapda

  • - szami -
  • 2009. július 9.

Könyv

Két éve, hogy egy késő aggkori nagy esést követően a közel fél évszázadon keresztül zseniális íróként elismert Kurt Vonnegut meghalt. Az Ördögcsapda posztumusz kötet.
Két éve, hogy egy késõ aggkori nagy esést követõen a közel fél évszázadon keresztül zseniális íróként elismert Kurt Vonnegut meghalt. Az Ördögcsapda posztumusz kötet. Olyan Vonnegut-írások csokorba szedése, amelyeket a szerzõ egész egyszerûen nem akart publikálni: tizenegy novella, plusz egy hadifogságból írt levél és egy el nem mondott beszéd. Talán valamiféle teljesség iránti vágy vezette az író fiát, Mark Vonnegutot, hogy (amolyan végsõ lezárásként) közreadjon a szerzõtõl egy új, eddig nem ismert szövegekbõl összeállított kötetet.

Az efféle könyvek kiváltotta félelmek, melyek a másik cinikus angolszász örökbecsû, Douglas Adams posztumusz kötete (A kétség lazaca, 2002) esetében sajnos, bizonyságot is nyertek (jobban jártunk volna, ha a hagyaték szöveg inkább kiadatlan marad), ez esetben teljesen alaptalanok. Az Ördögcsapda ugyanis célt ér, mert azt bizonyítja, hogy Kurt Vonnegut idõtõl és tértõl függetlenül mindig aktuális. A novellák azzal együtt is nagyon jók, hogy a Burleszk, a Bajnokok reggelije, a Macskabölcsõ vagy akár az Utópia 14 kidolgozottságához nem mérhetõk - a fõként a második világháborús krízis körül forgó témái, olykor konkrétan sci-fibe ágyazott, de mindig fantasztikus történetei azonban hûen közvetítik a szerzõ jól ismert stílusát, csavaros gondolatmeneteit és végtelen pacifizmusát.

Fordította: Szántó György Tibor. Maecenas, 2009, 250 oldal, 3200 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.