Lemez

Mihály Borbély Quartet: Be By Me Tonight/Gyere Hozzám Estére

Zene

Egyszerre laza és lényegre törő lemez, pont, mint a címe. Borbély Mihály kvartettje rég­óta kialakította saját nyelvét, nem véletlenül nevezik magyarul ezt a felállást Borbély Műhelynek. Sokáig Szabó Dániel volt a billentyűs, az ő angyalvárosi tartózkodása miatt Tálas Áron vette át a szólamot. Itt lehetne egy kitérőt tenni a fantasztikus akkordhangszeresekről, akik Borbély mellett naggyá lettek, Lukács Miklós cimbalomművésszel kezdve, de most koncentráljunk erre a lemezre.

A csapat a Magyar rapszódia című előző CD (az is jelentős, sikeres anyag volt) után viszonylag hamar vonult stúdióba saját szerzeményekkel. Borbély a jazzben szaxofonos, viszont a műfajon belül inkább multi-instrumentalistának hívják az ilyet: ezen a korongon hét különböző fúvóson hallható, a Bujdosóban altszaxofonon elképesztő, ilyen tempóban mások nem bujdosni, hanem futni szoktak, nyolcszázat Európa-bajnokságon. Jó, elismerem, ez a bujdosó cikcakkban halad. Horváth Balázzsal (bőgő) és Baló Istvánnal (dob) akkora hajtány van a zenekarban, hogy nincs lazsálás, nem mintha erre hajlamos volna bárki. A tárogató és Tálas elbűvölő, beszédes harmóniái a címadó számon kívül a Gyángyiban és a búcsúszámban (amiben Csontváry idéztetik meg) olvadnak össze pompásan – tárogatón Borbély tényleg indulhatna európai versenyen, oly mértékben civilizálta ezt a hangszert. Persze a hatvanadikat éppen megünnepelt, McCartney-san kölyökképű zeneakadémiai professzornak nincs miért, hova versenyezni. Elég jó móka neki például a Szélárnyékban kicsi madár kottájából Birdöt meg Donna Lee-t előcsalni, amolyan székelyes becézéssel. Koherens, erőteljes, kreatív zenekar játssza az etno-jazz minden erényét felvonultató, változatos szerzeményeit.

BMC Records, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.