Online koncert

Péterfy Bori & Love Band

Zene

A fizetős online koncertek műfaja egyelőre gyerekcipőben jár, különösen akkor nehéz megfelelni az elvárásoknak, ha még csak nem is valós időben megy a produkció, hanem az interaktivitást teljesen kizárva egy előre felvett filmet nézhetnek meg a jegyvásárlók.

Ilyenkor vagy különleges vendégekkel és a dalok közötti sztorizással lehet maradandót alkotni, ahogy nemrég a Quimby tette, vagy a helyszínválasztással. Péterfy Bori­ék az utóbbiból hozták ki a maximumot: a Kelenföldi Erőmű több mint 110 éve épült, használaton kívüli kapcsolótermében rögzítették 75 perces koncertjüket, profi minőségben, legalább öt kameraállásból (ezek közül a Drapos Gergely basszusgitárjára szerelt volt a leglátványosabb).

Már az első snittnél az volt a benyomásom, mennyire tökéletesen passzol a sci-fibe illő steampunk környezet az együttes elektronikus, szintetizátorközpontú zenéjéhez. Bori ráadásul a tőle megszokott vehemenciával lakta be a teret, folyamatosan mozgásban volt, a terem összes szegletében megfordult. A repertoár is tartogatott néhány meglepetést: a tavaly megjelent Szikra című albumról három olyan dalt is elővettek (Lula luna, Te meg én és a kutyád, 100 fényév), amelyek eddig soha nem hangzottak el élőben. A zenekarnak ősz óta nincs gitárosa, ezt az űrt most két szám erejéig az énekesnő pótolta, akit korábban nemigen lehetett hangszerrel a nyakában látni – a Csókolomtól kölcsönvett Dunántúli sláger különösen zúzósra sikerült így. Egyedül az okozott némi hiányérzetet, hogy egyáltalán nem voltak átkötőszövegek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.