TAVASZ - Rés a présen

Rejtett gyökerek

Karosi Júlia énekesnő

  • rés a présen
  • 2014. április 20.

Zene

rés a présen: Miért New Yorkban jelent meg az új lemezed? Milyen zenei anyag került rá?

Karosi Júlia: A New York-i Dot Time Records volt az első kiadó, ahová a vadonatúj, 2013 nyarán készült demófelvételeimet elküldtem, amelyeket a kvartettemmel és Tobias Meinhart német szaxofonossal vettünk fel. Hihetetlen volt, hogy a kiadó egy órán belül válaszolt. Délután már Skype-on tárgyaltunk arról, mikor és hogyan készüljön el a lemez, annyira megfogta őket az anyag. Elsősorban az tetszett nekik, hogy nem sztenderdeket énekelek, hanem saját szerzeményeket és népdalfeldolgozásokat. Az új lemezen is ezek szerepelnek.

rap: Mire utal a Hidden Roots lemezcím?

KJ: A cím jelentése magyarul rejtett gyökerek. Ez arra utal, hogy feltettem magamnak a kérdést: hogyan határoznám meg magamat magyar dzsesszénekesként? A dzsessz hagyományain túl melyek azok a zenei gyökerek, amelyekhez a legerősebben kötődöm? Ezt próbáltam felkutatni és zeneileg megfogalmazni ezen az albumon, úgy, hogy benne legyenek azok a legfontosabb szálak, amelyek engem zeneileg meghatároznak.

rap: Hol és mikor lesz a hazai lemezbemutató, és mik a fő szempontjai a műsornak?

KJ: A lemezbemutató koncert a Budapesti Tavaszi Fesztiválon lesz március 26-án, a Bálnában. Ott a lemez teljes anyagát eljátsszuk, teljes létszámban, ahogyan a lemezen is szerepelünk: Tálas Áron zongorán, Bögöthy Ádám nagybőgőn, Varga Bendegúz dobon játszik, valamint itt lesz Tobias Meinhart szaxofonos is New Yorkból, és Kovács Linda dzsesszénekesnő is énekel majd két dalban.

rap: Voltak-e, vannak-e előképeid, kedvenceid a dzsessz és a népzene fúziójának művelői között?

KJ: Természetesen. Nagy tisztelettel és csodálattal tekintek egykori tanáromra, Borbély Mihályra, akivel már volt szerencsém egy színpadra lépni, és hamarosan újra zenélünk majd együtt. Meghatározó élmény volt számomra, amikor először hallottam Dresch Mihály zenéjét és játékát, és ugyanilyen erőteljes élmény volt, amikor élőben hallottam Szalóki Ági Hallgató című lemezének a dalait.

rap: Hol lehet még látni, hallani téged tavasszal, nyáron?

KJ: A lemez kapcsán már most sok felkérést kaptunk. A zenekarommal, a Karosi Júlia Quartettel április 4-én Debrecenben lépünk fel, április 24-én Stuttgartban, a Magyar Intézetben, április 26-án Brémában, a neves Jazzahead! fesztiválon, ami hatalmas dolog számunkra, április 30-án pedig a Művészetek Palotájában, a jazz világnapján játszunk.

rap: Választhattál volna más hivatást is, mint a zene?

KJ: Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végeztem, szeretek néha teljesen elfeledkezni az engem körülvevő világról, aminek a zene mellett az olvasás is csodálatos módja. Ha nem zenélnék, akkor valószínűleg olyan pályát választanék, ahol reggeltől estig olvasnom kellene.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.