A szerk.

Az ész, az intelligencia és a magyarok

A szerk.

„Ukrajnával kapcsolatban ugyanazt tettem volna, mint Putyin” – mondotta Štefan Harabin, és nézett intelligensen. Na, de ki ez a Štefan Harabin, aki ilyen intelligensen tud nézni?

Már azon túl kicsoda, hogy egy kapitális seggfej. Nos, ő a szlovák legfelsőbb bíróság egykori elnöke, az egyik korábbi Fico-kormány igazságügyi minisztere, többszörös elnökjelölt. Az volt már öt éve is, az volt most szombaton is, s vasárnap odanyilatkozott, hogy az lesz öt év múlva is – de addig is meg kell élni valamiből.

Nem is az a fő probléma ezzel a Štefan Harabinnal, hogy egy gyakorló náci, hanem inkább az, hogy ezen az elnökválasztáson 11,73 százalékot szerzett. S ha ezt a távolról sem jelentéktelen számú (több mint negyedmilliónyi) szavazatot, vagy csak egy nagyobbacska részét odaadjuk április 6-án Robert Fico Peter Pellegrini nevű jelöltjének az összenő, ami összetartozik elv szerint, akkor már közel sem annyira rózsás a helyzet kedvenc északi szomszédunknál, mint amilyennek, mondjuk, vasárnap hajnalban kinézett. Mert akkor úgy nézett ki, hogy a szavazatok 100 százalékának összeszámolása után Ivan Korčok nyerte a köztársaságielnök-választás első fordulóját a maga 42,51 százalékával (nevezett Pellegrini 37,02 százalékával szemben). Azért egy öt és fél százalékpontos győzelemnek lehet egy kicsit örülni.

Leginkább azért, mert Ivan Korčok jeleníti meg ebben a pillanatban Szlovákia európai arcát. Karrierdiplomata, volt berlini, majd washingtoni nagykövet, külügyminiszter is pár évig az előző ciklusban, most pedig a demokratikus ellenzék közös jelöltjeként vágott neki a küzdelemnek – nem túl jó esélyekkel.

Szlovákiában tavaly szeptemberben parlamenti választást tartottak, ahol Robert Fico és szatellitjei egyértelmű győzelmet arattak, s nem telt el azóta annyi idő, hogy jelöltjük ne okkal bízzon például a győzteshez húzás év­ezredes népszokásában, a kormányzati háttér, pénz, paripa, fegyver kampányformáló erejében, satöbbi, satöbbi. Így is mérték a múlt ősz óta a közvélemény-kutatások, vezet Pellegrini, nyer Pellegrini, Korčok meg második lesz.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?