chili&vanília

Tojásgasztronómia

Gasztro

Szójaszószos, újhagymás, pácolt tojás

Kiválaszthatjuk bármelyik kulináris kultúrát, a tojás szinte mindenütt kiemelt szerephez jut. Ha tőlünk jóval távolabbra, kelet felé tekintünk, egy egészen új, izgalmas tojásgasztronómia tárul fel előttünk. Az ázsiai konyhákban nemcsak ízt, állagot és tápanyagot jelent a tojás, hanem egyben hagyományt és szimbólumot is. Az életet, a termékenységet, a körforgást és a jólétet jelképezi. Kínában már a Ming-dinasztia uralkodása alatt is fontos eleme volt a különböző spirituális és családi rítusoknak. Kétségtelenül a világ egyik legkülönlegesebb tojásétele a kínai száznapos tojás – amelyet hagyományosan faszénből, oltott mészből, sóból és vízből álló keverékben tartósítanak, érlelnek, amíg a fehérje nem válik szinte áttetsző, sötétbarna kocsonyává, a sárgája pedig krémessé, zöldes-feketévé. Nem hangzik túl jól, de szójaszósszal, ecettel, sok friss korianderrel pazar, érdemes megkóstolni! Japánban már a szamurájok táplálkozásában is kulcsszerepet játszott a gyorsan laktató, energiát adó tojás. A forró rizsen tálalt nyers tojás (tamago kake gohan) a mai napig kultikus étel, egyben remek példája a japán konyhafilozófiának, amelynek középpontjában az egyszerűség és a hozzávalók tisztelete áll. Hihetetlenül változatosan használják, és a modern, világszerte ismertebb japán konyha fogásaiban is gyakori szereplő, gondoljunk csak a ramen levesben adott szójás, pácolt tojásokra, a téglalap alakú serpenyőben sütött, többrétegű, göngyölt omlettekre (tamagojaki), a séfek körében igen nagyra becsült, gőzölt tojáskocsonyára (csavanmusi), vagy a szuperszabályosan félbevágott, tojáskrémes szendvicsekre, az úgynevezett tamago szandóra. A koreai kulináris kultúrában először a Csoszon-dinasztia udvari, palotai konyhaművészetében jelent meg, leginkább gőzölt formában (gyeran-jjim, ejtsd: keran-csim), a hétköznapi főzésnek csak később vált részévé.

Ma már az ikonikus, színes rizstál, a bibimbap közepében is tükörtojás pompázik, a göngyölt, többrétegű omlett pedig az egyik legnépszerűbb pikniksnack. Az ázsiai konyhákban a tojást leginkább csilivel, szójaszósszal és újhagymával fogyasztják, ilyen az alábbi recept is. Egy tál natúr, párolt rizzsel (vagy tésztával) a legfinomabb, az intenzív szósz beízesíti azt. Készülhet félkemény tojással, amelynek a sárgája még enyhén folyós (alább így ajánlom), de kiválóan felhasználhatók ezen a módon a húsvéti keménytojások (és/vagy) piros tojások is!

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?