KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Befejezhetetlen

Kabai Lóránt: El sem kezdett versek

Könyv

Az életmű alakulása idején úgy tűnt, hogy Kabai Lóránt (korábban k. kabai lórántként jegyezte munkáit) meglehetősen nagy energiákat összpontosít arra, hogy a versek mögötti ént szét­írja, hogy az alanyiságot az alany erodálásával kérdőjelezze meg, redukálja, satírozza ki.

Ám halálának körülményei és posztumusz megjelent utolsó verseskönyve ezt az igyekezetet bizonyos értelemben zárójelbe teszi. Nem választható el immár (vagy legalábbis nem egészen) egymástól az élet (vége) és az életmű. A mindig jelen lévő, bár erős iróniával társult tragikus hangoltság megerősítést kapott, az önmagával viaskodó lírai én és az életrajzi személyiség története végképp egymásra rétegződött. Jó volna, ha lehetne másképp olvasni ezt az életművet, de egyelőre ennek esélye sem látszik.

Vannak szerzők, akik nem biztos, hogy a műveikkel érik el a legerősebb hatást. Kabai Lóránt szerkesztőként, mentorként, szervezőként, barátként és vitapartnerként generációja megkerülhetetlen alakja volt. Ilyen értelemben életművének jelentékeny része éppen ezért nem is látható – a beszélgetések, a levelezések, a Szöveggyárban fiatal költőkkel töltött ideje csak töredékesen dokumentálható, ha egyáltalán. „Bár én sokat nem számítok” – állította 2003-as, debütáló kötetének (előtte egy füzetkéje jelent meg Miskolcon 17 évesen), a nem kijáratnak a végén, és aztán ebben az önmagával leszámolni igyekvő tónusban írt élete végéig. De ma az írott életművéhez sem könnyű hozzáférni. A 2000-es években indult költőgeneráció számos szerzőjéhez hasonlóan Kabai Lórántnak is sorra kis kiadóknál, alacsony példányszámban, és olykor meglehetősen rossz minőségben jelentek meg a könyvei: nyolc verseskötete, és egyetlen regénye, a Spiegelmann Laura álnéven írt Édeskevés című pszeudoerotikus, a maga idejében afféle botránykönyvvé váló munka. Antikváriumokban sem igen lehet ezeket kapni, némelyikből könyvtári példányok sincsenek már. Ez „együtt járt”, és részben még ma is együtt járhat a költői pályakezdéssel: a szerző tudatában van, hogy alighanem rövid kifutású műveket hoz létre. Talán egyszer megjelenhet majd egy afféle reprezentatív gyűjtemény Kabai műveiből is, amilyen ugyancsak tragikus sorsú költő barátjának, Málik Rolandnak jutott a halála után egy évvel – nagyrészt éppen Kabainak köszönhetően.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?