Megépül-e valaha Paks II.?

És utána a sötétség

Külpol

Az új magyar atomerőmű megvalósulásáról és az orosz részvétel melletti kitartásról biztosította közönségét a húsvétkor Moszkvából visszatért magyar külügyminiszter. Pedig az oroszok talán már nem is akarnak itt új blokkokat építeni, és helyettük más sem fog. Mindez nagyon sok pénzünkbe kerülhet, és még áram sem lesz belőle.

„Ez megvan!” – írta ki újabb moszkvai látogatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalára, a húsvéti hosszú hétvégén. Azt, hogy mi van meg, nem tudni pontosan. A kőolaj- és földgáz-megállapodásoknál nincs szó a mennyiségről és az árról, ahogyan az sem tudható, hogy Szijjártó pontosan mit írt alá Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával. A propagandagépezet etetésén túl másra aligha volt elegendő a miniszter semmitmondó közlése, miszerint sikerült megállapodni a kivitelezési és a finanszírozási szerződések módosításáról „a beruházás végrehajtása érdekében, hogy az új paksi blokkok minél hamarabb működhessenek”.

Szijjártó a tavaly nyári kormányalakítás után vette át az új magyar atomerőmű ügyét Süli Jánostól, s azóta nem először nyúlt efféle sikerkommunikációhoz.

Siker siker hátán

Augusztusban például a helyzetet félreértelmezve (vagy félremagyarázva) győzelmi jelentésként posztolta ki, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadott egy elvi, feltételekhez kötött engedélyt, így „az atomerőmű építésének előkészítési fázisából a valós építési fázisába tudunk átlépni” – miközben ez a dokumentum az atomerőmű építésére valójában nem jogosította fel a beruházót. Sőt olyannyira nem léptek át sehová, hogy idén februárban Lihacsov a paksi projektről azt ígérte, hogy a szükséges engedély megszerzését követően az építkezés 2024-ben kezdődhet meg.

A projekt haladásáról októberben is biztosította a külügyminiszter a nyilvánosságot, amikor a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) washingtoni konferenciájára tartva megüzente, hogy a Paks II. építésére szerződött beszállítók közül a francia Framatome-ot már meggyőzte, a GE-vel meg éppen tárgyalni készül arról, hogy a projektet nem kell félteni az esetleges szankcióktól. Novemberben Szocsiból, a XII. Atomexpóról jelentkezett be élőben a Híradóba, hogy kifejtse, a kormány miért fogja megnyerni az energiaszuverenitásért vívott harcát Paks II.-re alapozva.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?