Fejünk

  • 2012. január 13.

A szerk.

"Schmitt Pál vágja ugyanis csak igazán bóvliba ezt az országot, nem a Fitch Ratings. Hisz a hazugság, a lopás immár az államiságunk szimbólumáig ér, innen már nincs fölfelé, csak lefelé van. Mindaz a sár, amit ez az ügy is kitermelt, elkezd szépen lecsorogni előbb Schmitt lábszárán, aztán szépen végig az egész hóbelevancon, s nem fog megállni a lakások küszöbénél sem."

A hvg.hu azzal vádolja Magyarország államfőjét, hogy lopta a kisdoktori értekezését. A vád bizonyításául elérhetővé teszi mindkét írásművet – a kép elég meggyőző. Nem nagy ügy, hamis diplomák, álbizonyítványok, más neve alatt futó művek, szóval ilyen szerzői jogi disznóságok rendszeresen fordultak elő a világban, s fordulnak elő napjainkban is, még akár a politika legfelsőbb köreiben is. Az eddigi tudásunk az volt a dologról, hogy Németországban nem lehet megúszni az ilyesmit, Ukrajnában meg lehet – Európa attól Európa, hogy nem tűri meg a szellemi tulajdon sérelmeit sem.

A magyarországi ellenzék, amennyire tőle csak telik – tehát halkan, de viszonylag egyhangúlag –, követeli az államfő lemondását, vagy legalább az ügy aprólékos kivizsgálását. Igazuk van, Schmitt Pál mondjon le – tesszük hozzá, pusztán a miheztartás végett. Hogy ne hallgassunk.
Mert egyébiránt úgy hisszük, Schmitt Pál nem fog lemondani. Miért tenné, Orbán Viktor nem mondta neki. Orbán Viktor nem mondott semmit. A magyar államiság e szimbólumát, ím ily rútul mocskolják, vagy ellenkezőleg, ekkora gazság derül ki róla, s a miniszterelnöknek nincs egy szava róla. Nos, mindebből jó okkal következik, hogy Schmitt Pál marad.

Hivatala már cáfolt is, e szerint jaj, dehogy történt itt lopás, csak Schmitt és Nikoláj Georgijev (az eredeti mű eredeti szerzője) „személyesen, jól ismerték” egymást, és „több résztéma megbeszélése során együttműködtek”.  Ez annyira hamis, akkora ostobaság két öt éves eltéréssel publikált mű esetén, hogy már teljességgel a szürreáliák mezejére tartozik, s épp ezért, innen következhetne az önfeledt marháskodás.

Hogy volt-e benne helyesírási hiba, mert ha nem, akkor nem is Schmitt írta, vagy Georgijev tanulmánya alighanem fertőző volt, Schmitt Pál tehát nem lopta, csak valahogy elkapta tőle… Voltaképpen jól is esik – megint, nem először, sőt újra és újra – röhögni ezen a pojácán, de a gúnykacaj csak ideig-óráig feledteti a tényt, hogy Schmitt Pál alávalósága távolról sem marad következmények nélkül.

Schmitt Pál vágja ugyanis csak igazán bóvliba ezt az országot, nem a Fitch Ratings. Hisz a hazugság, a lopás immár az államiságunk szimbólumáig ér, innen már nincs fölfelé, csak lefelé van. Mindaz a sár, amit ez az ügy is kitermelt, elkezd szépen lecsorogni előbb Schmitt lábszárán, aztán szépen végig az egész hóbelevancon, s nem fog megállni a lakások küszöbénél sem. Úgy fogunk eztán élni, hogy az első közülünk elcsórt valamit, aztán letagadta, s majd, amikor eljönnek az ünnepeink, kiáll elénk, és beszédet kanyarít a ránk váró feladatokról, meg a becsületről. Tiszteleg a zászlónk előtt.
Ha neki lehet ebül szerzett holmija, kinek nem? Annak, akinek esetleg nem hagyják. De próbálni bárki megpróbálhatja, aztán csak sikerül valahogy: a recept, a minta mindenesetre előttünk áll; szegény fejünk.

A Magyar Narancs korábbi írásai Schmitt Pálról

TGM: A köztársaság jelképei

A szerk.: A létező szotyializmus

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.