4-es metró: az OLAF cáfolja Lázárékat

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. január 20.

Belpol

A hivatal álláspontja szerint nem igaz, hogy súlyos szabálytalanságok kizárólag 2010 előtt voltak.

167 milliárd forintos károkozást tárt fel az uniós vizsgálat a négyes metró ügyében, és ennek nagyjából a felét vissza is kell fizetni. Noha az vizsgálat szövege nem nyilvános, a kormány máris megnevezte a felelősöket, és azt állítja, a kárt kizárólag a „szocialista-liberális kormány vezetése” okozta. A korrupciógyanús ügyek jelentős része valószínűleg tényleg az MSZP–SZDSZ időszakához köthető, de a számok és a vizsgálatot végző Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) lapunknak küldött válasza arra utal, hogy

a Fidesz is sáros lehet.

Az OLAF jelentéséből már december végén idézett a brüsszeli Politico, megemlítve, hogy az komoly csalást és korrupciógyanús ügyeket tárt fel a négyes metró beruházása során. A nem nyilvános jelentés decemberben Budapestre is megérkezett, a héten a Miniszterelnökség kampányüzemmódba lendült, Csepreghy Nándor államtitkár és Lázár János miniszter egymás után nyilatkoztak az ügyben. Mivel a metróberuházás jelentős uniós támogatással valósult meg, az OLAF pedig 167 milliárd forintos csalást és korrupciót tárt fel, a kormánynak 76 milliárd forintos büntetést kell visszafizetnie – mondta Csepreghy. (Az OLAF valójában azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 228 millió eurót kérjen vissza a kormánytól, 55 millió pedig az Európai Beruházási Banknak járna vissza a fővárostól. Ez összesen 70 + 17 milliárd forint, ezért nem érthető hogyan jött ki Lázáréknak a 76 milliárd forint. Ráadásul az OLAF nem hatóság, a hivatalos eljárás végére az összeg jelentősen változhat.)

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

Lázár nem csupán azt állította, hogy a kárt a szocialista-liberális kormány vezetése okozta, de  neveket is sorolt. Szerinte a fő felelősök Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, valamint helyettesei, Horváth Csaba (MSZP) és Atkári János (SZDSZ), de utalt Antal Attila volt BKV-vezér, az MSZP-pénztárnok Puch László és a szintén volt szocialista Tömpe István érintettségére is. Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy az OLAF megállapításai egy kisebb ügy kivételével kizárólag a 2006–2009 közötti időszakra vonatkoznak.

A négyes metrót 2014 tavaszán, pont egy héttel a választások előtt adta át Orbán Viktor és Tarlós István, a csalásellenes hivatal vizsgálata a teljes építési időszakot (2006–2014) felölelte, ezért kérdéseinkkel megkerestük az OLAF-ot is. A hivatal a magyarnarancs.hu érdeklődésére azt válaszolta, hogy a vizsgálat

„a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tárt fel”.

A hivatal álláspontja tehát cáfolja a kormány azon állítását, hogy a súlyos szabálytalanságok kizárólag a 2010 előtti időszakhoz kötődnének, és a számok is erre utalnak.

A négyes metrót eredetileg mintegy 120 milliárd forintból tervezték megvalósítani, még 1996-ban, de ezek az összegek egyre feljebb csúsztak. A kormányváltás idejére, 2010-re 370 milliárdnál tartottak – ami inflációval korrigálva is óriási növekedés –, ám a következő években egyre jobban nőtt a számláló: a végösszeg 452 milliárd forint lett. A kormány azt állítja, hogy az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat, és ebből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A legnagyobb értékű szerződéseket valóban 2006-ban kötötték, és a legnagyobb, csalásban érintett tétel valószínűleg a (2-es vonalon is futó) Alstom szerelvények beszerzéséhez kötődik. A brit korrupcióellenes hivatal (SFO) szerint az Alstom vezetői kétmilliárd forinttal vesztegették meg a magyar döntéshozókat. De 2010 után is jelentős tételek jelentek meg a négyes metró költségvetésében. Ilyen például, hogy a különböző építtetők késedelemre hivatkozva próbálták meg feljebb tornászni a korábban kialkudott összegeket, és erre több tízmilliárd forint ment el. A késedelemre vonatkozó vitákat általában választott bíróságon döntik el a felek,

Tarlós azonban maga „alkudta le”

a Swietelsky vagy a Siemens által követelt milliárdokat.

De úgy tűnik, hiába lehet érintett a négyes metró körüli szabálytalanságokban a fideszes kormányzat is, a kormány kizárólag az előző vezetésre akarja rátolni az ügyet, és ehhez az időzítés is tökéletes. A feljelentéseket már megtette a kormány, így az eljárások a jövő tavaszi választások idejére pont a megfelelő szakaszba érhetnek ahhoz, hogy legyen mit mutogatni a híradókban.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”