A Jobbik elérheti, hogy népszavazás legyen a Ligetről

  • narancs.hu
  • 2015. május 7.

Belpol

A zuglói képviselő-testület támogatja a szélsőjobboldali párt kezdeményezését, amely azonban csak látszólag megy szembe a kormány akaratával.

Szerdán a Jobbik helyi népszavazást kezdeményezett a Liget-projekt ügyében, hiszen úgy látjuk: ha a Normafa-ügyben lehet referendumot tartani, akkor a zuglóiaknak is meg kell adni annak a lehetőségét, hogy döntsenek a kormány által a Városligetbe tervezett Múzeumi Negyed megépítéséről – áll Czeglédi János, a párt zuglói képviselőjének mai közleményében.

A tegnap benyújtott népszavazási kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az új nemzeti közgyűjteményi együttes (Múzeumi Negyed) a Városliget területén megvalósuljon?”

Micsoda tervek!

Micsoda tervek!

Fotó: Középülettervező Zrt.

A közlemény üdvözli, hogy "a zuglói képviselőtestület támogatásáról biztosította a Jobbikot, így hamarosan sor kerülhet arra, hogy a nemzeti párt kezdeményezésére a lakosok véleményt formálhassanak a Városligetbe tervezett 150 milliárd forintos beruházásról". Mivel a helyi népszavazás elrendelése a képviselő-testület hatásköre, ezért ha az valóban támogatja a Jobbik javaslatát, és előtte a helyi választási bizottság is mindent rendben talál, akkor tényleg népszavazás lehet a XIV. kerületben.

A jobbikos alfahir.hu-nak Karácsony Gergely tegnap azt nyilatkozta: "Minden olyan kezdeményezést támogatok, amely lehetőséget teremt arra, hogy a zuglói emberek elmondják a véleményüket a Városliget ügyében."

Mielőtt mindenki nagyon fellelkesedne: a Városliget építési szabályozása a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezért csak véleménynyilvánító népszavazást lehet tartani a kérdésben, ügydöntő népszavazást nem.

Kérdés továbbá, hogy az egész hajcihő nem okafogyott-e, hiszen fideszes politikusok és kegyencek nyilatkozatai arra utalnak az utóbbi időben, hogy a Liget Budapest projekt jövője korántsem garantált. A kormánypárti belharcok állását nemrég részletesen bemutatattuk; egyelőre csak az biztos, hogy semmi sem biztos.

Ha azonban Orbán Viktor szeretné lefújni a múzeumi negyed építését, akkor egy helyi népszavazás, amely a program leállítását követeli, kifejezetten jól is jönne neki. Hiszen amúgy elég nehéz lenne megmagyarázni, miért dobálózik az ország legfontosabb múzeumainak a sorsával és milliárdos pénzekkel, attól függően, hogy éppen melyik szép rajz tetszik meg neki.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.