„A környékbeliek általában nem szólnak be” – Vágó István

Belpol

Az egykori televíziós műsorvezető politikusnak készül, a Hegyvidéken lenne – a demokratikus ellenzék színeiben – önkormányzati képviselő. Orbánoztunk, gyurcsányoztunk vele, de kérdeztük az ambícióiról, a tévézésről és a Normafáról is.

magyarnarancs.hu: Miért pont most ugrott bele a politikába?

Vágó István: Azért most, mert amióta engem kirúgtak a Tv2-től, és nem kell megfelelni szerkesztőknek és főnököknek, azóta most van először önkormányzati választás. Én soha nem rejtettem véka alá, hogy miről mit gondolok, és most lett alkalmam arra, hogy ezt nagyobb nyilvánosság előtt vállaljam.

magyarnarancs.hu: Csak kerületi képviselőnek kérték fel, vagy felmerült a neve mint Pokorni Zoltán kihívója?

false

 

Fotók: Galló Rita

VI: Felmerült, de négy évvel ezelőtt ugyanígy a főpolgármesteri jelöltséggel kapcsolatban is szóba jött a nevem. De én nem értek a várospolitikához, ezért ezt akkor visszautasítottam. Azonban most megtanulom a kerületpolitikát, ami után megtanulhatom a várospolitikát, és lehet, hogy legközelebb már elindulok akár polgármesternek is.

magyarnarancs.hu: Milyen visszajelzéseket kapott az indulásról?

VI: A barátaim nagyon féltenek, mert nekik rosszulesik, amikor gyalázkodó kommenteket olvasnak velem kapcsolatban. A környékbeliek általában nem szólnak be, de volt már rá példa. Én ilyenkor mindig leállok velük beszélgetni, és kíváncsian várom az érveiket, azonban az a tapasztalatom, hogy ők érvelésben nem igazán jók, indulatokban viszont annál inkább. Az emberek sajnos nem azzal vannak elfoglalva, hogy ki mit mond, hanem azzal, hogy ki mondja. „Vágó beszél, aki a kommunista diktatúra kedvelt figurája volt?” – esetemben ez így néz ki, és általában nem azzal foglalkoznak, amit mondok, vagy amit írok. Az pedig külön vicces, hogy engem, aki a hatvanas évek óta tartom magamat liberálisnak, lekommunistáznak. Egy értelmes beszélgetés azonban csak akkor jöhet létre, ha az érvekről és nem a személyekről van szó. Ezt egyébként a Fidesz az elmúlt nyolc évben jól bevett gyakorlattá tette: nem vitatkoznak. Mikor látott érdemi vitát utoljára egy Fidesz- és egy ellenzéki vezető politikus között?

magyarnarancs.hu: Sokan többet vártak el magától egy önkormányzati széknél.

VI: 2010 körül engem többször is a leghitelesebb és legnépszerűbb közéleti szereplőnek választottak meg, és lehet, hogy sokan abban a hitben ringatják magukat, hogy én még mindig ezt a státuszt képviselem, pedig ez a nyilvánosan megvallott álláspontom miatt megváltozott.

magyarnarancs.hu: Nem érzi azt, hogy a baloldali szimpatizánsok azt remélik: egy kellően népszerű ember most hozhat valami változást?

false

VI: Valóban türelmetlenül várják, hogy jelentkezzék valaki, aki ennek a közösségnek a hangadója tudna lenni. Csak az a helyzet, hogy nem jelentkezik ilyen. Gyurcsány Ferencet is, másokat is sokan bírálták, hogy nem gondoskodtak politikai tudással rendelkező utódokról. Innen üzenem ezeknek a bírálóknak, hogy nagyon ritka az, amikor valaki valamilyen „politikus káderképző” után beugrik egy párt élére. Se Gyurcsány, se Orbán nem tanult politikusnak, és őket nem a saját pártjuk nevelte ki. Ők kopogtattak, dörömböltek, és azt mondták, hogy csinálni akarják – és csinálták. De most nincsenek hozzájuk hasonló fiatalok, ezért az emberek az ismertebb figurákba próbálnak kapaszkodni, ami szerintem tévedés. De addig, amíg ki nem nevelődik egy új Gyurcsány vagy egy új Orbán, addig tőlünk, ismertebb arcoktól pótcselekvés gyanánt azt várják, hogy helyettesítsük vagy pótoljuk őket. Valami hasonló történik egyébként a televízióban is, az én távozásomat ugyanis politikai ellenfeleim közül sokan azzal üdvözölték, hogy már nem foglalom el a fiatalok elől a helyet – csakhogy nem jöttek utánam a fiatalok. Talán Gundel Takács Gábor számít kivételnek.

magyarnarancs.hu: De ő sem olyan fiatal. Nem hiszem, hogy rá gondoltak.

VI: Te jó isten, nem mondja? Azért mégiscsak az újabb generációt képviseli. De valóban, az utána következő generáció hiányzik. Ugyanez vonatkozik a politikára is. Mindenki elégedetlenkedik, hogy miért ezek vannak ott, miért nem adják át a helyüket az újaknak. Hát hol vannak az újak?

magyarnarancs.hu: Többek között a XII. kerületben a Normafa védelme mellett is kampányol. Úgy tudom, hogy nem fog megvalósulni az a nagy beruházás, amit korábban terveztek.

false

VI: A Fidesz a legpopulistább párt ma Magyarországon. Ezt úgy értem, hogy ennek a pártnak hihetetlenül jó füle van ahhoz, hogy mit akar a többség. Ha a többség homofób, akkor ők elmondatják egy KDNP-s politikussal, hogy a homoszexualitás mennyire vallásellenes. Ha cigányellenességet tapasztalnak, se szeri, se száma az alig kódolt megbélyegző kijelentéseiknek. A kisebbségekkel azonban nem törődnek. A Normafával is ugyanez a helyzet, kitalálták, a vezér sport iránti rajongására alapozva, hogy létrehoznak itt valami stadionformátumú beruházást, majd kiderült, hogy a többség ezt nem akarja, és mivel itt nem sikerült eltalálni a többségi véleményt, ezért ők most visszaléptek. A Fidesz meghallgatja, mit mond a többség, és akkor azt az álláspontot képviseli, azonban ez pusztán hatalomtechnikai eljárás, nem koncepció. Tipikus populista hozzáállás, mert tudni kell, hogy nem mindig a többségi vélemény viszi előre a dolgokat.

magyarnarancs.hu: A napokban azt mondta az ATV-ben, hogy nem érzi fontosnak most, hogy annyit beszéljenek az ellenzék helyzetéről. Miért lenne ez célravezető?

VI: Mert ez elveszi az időt és az energiákat attól, hogy a Fidesz mindennapi botrányait feldolgozzuk. Ez utóbbiakról ugyanis a 90-95 százalékos túlsúlyú kormánypárti médiából egyáltalán nem értesülhetünk…

magyarnarancs.hu: De például az utódlás és megújulás egy markáns probléma az ellenzéki pártokon belül, szerintem ezzel nem lehet eleget foglalkozni.

VI: Gondolja? De ha a teljesen beszűkített lehetőségekkel bíró, nem elfogultan kormánypárti média mással sem foglalkozik, mint a demokratikus ellenzék vezetőinek kritizálásával, akkor ez csak elriasztja a fiatalokat az ellenzéki politizálástól, és csak várhatjuk, hogy az új generáció kitermelje magából a maga vezető személyiségét.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.