magyarnarancs.hu: A Budakalászért Védegylet (BUVÉD) 2005 óta létezik, a helyi civilekből álló szervezet a természetvédelmet, a közösségfejlesztést, a helyi politika civil kontrollját tartja elsősorban fontosnak. Ön miként csatlakozott hozzájuk, és mit tart a legfontosabbnak ezek közül?
Kukorelly Endre: Fölkértek, örültem neki, az ilyen civil közösségeket alapvető fontosságúnak tartom. És szívből ajánlom mindenkinek, vegyen részt azokban a dolgokban, amik az életét alakítják. Amíg a közbeszédben a profi pártemberek hatalmi acsarkodását jelenti a politika, hogy ki kit győz le, hány százalékot kap Pista vagy Lajos, hogy Petinek meg Antinak mi szerepel a vagyonnyilatkozatában, Ágika és Feri miket tesz magával a kampányfilmjében, hogy Pali hülye és Tibi részeg-e, addig itt fű nem terem. A politika a civilek dolga. Ha nem tisztul ki ez a fogalom, nem lépnek ki a magyarok a magánszférájukból, itt fű nem terem. Akik szakmaként, pénzért csinálják, azokból, ha nem vigyáznak, kis, köpcös, fennhangon hölgyeim-uraimozók lesznek, akiken pocsékul áll a zakó, akármennyire is illesztgetik rájuk a sztájlisztok.
magyarnarancs.hu: 2010-ben elindult képviselőjelöltként a BUVÉD színeiben, akkor a fideszes jelölt mellett a Budakalászi Nemzeti Fórum és az MSZP jelöltje is megelőzte. Ahhoz képest idén a második helyen végzett – bár tény, hogy a fideszes jelölt magasan nyert. Sikerként vagy kudarcként tekint minderre?
| ||
KE: Ha valaki rám szavaz, az jólesik. Ha a Védegyletre szavaz, jól teszi. Megyünk szemetet szedni, az jó szórakozás.
magyarnarancs.hu: Ön szerint milyen képviselő lett volna?
KE: Nem a legjobb. De őszinte. Bizonyos dolgokra sajnálom az időmet.
magyarnarancs.hu: Országgyűlési képviselőként van már tapasztalata, két év után azonban visszaadta a mandátumát. Az önkormányzati választáson viszont már kétszer elindult. Ezek szerint végérvényesen nem ábrándult ki a politikából. Vagy csak az országosból?
KE: Két és fél év volt. És semmiből nem ábrándultam ki. Nem is ábrándultam be, az igaz, teljesen jól megvagyok a dolgaimmal, amit csinálok, inkább élvezem, mint nem. Illetve igyekszem vigyázni rá, hogy ne keveredjek olyasmibe, amihez nincs kedvem. Addig biztattak, hogy könyvet írtam róla – Országházi divatok –, pedig nem is terveztem. A 2011 karácsonyi, Parlament körüli láncolás vagy a 2012-es nyári demonstráció a Közgép udvarán életem katartikus eseményei közé tartoznak. Szuper fiatalokkal voltam együtt a frakcióban – és a rendőrségi fogdában –, szívembe zártam őket, és a párt sorsának alakulásától, aktuális állapotától függetlenül a „lehet más a politika” szintagmát az utóbbi húszezer év legkomolyabb, igazán megfontolandó magyar politikai javaslatának tartom. Ha valaki na-ugye-hogy-nem-lehet-más-ozik, onnan elmegyek.
magyarnarancs.hu: Miben más a helyi, kisebb közösségi politika? Sokan mondják, hogy ugyanaz folyik, mint „odafönn”, csak kicsiben.
KE: Nyilván. A hatalmi viszonyok hasonlóan szerveződnek minden emberi közösségben. Börtöncellában, egy futballcsapat öltözőjében, hetedik általánosban, hajléktalanszállón és a parlamentben.
magyarnarancs.hu: Elindul négy év múlva is?
KE: El.
magyarnarancs.hu: És addig?
KE: Addig is elindulok, most például indulok bevásárolni.
