Volt egy ember a Magyar Művészeti Akadémia tegnapi közgyűlésén, aki szakítani akart az önelégült dicshimnuszokkal. Keserü Katalin művészettörténész kemény beszéde után lemondott az alelnöki jelöléséről. Bírálta az akadémia vezetését, mondván, hogy megszégyenítő, letorkoló levelet kapott a főtitkártól, amikor azt tette szóvá, hogy nem hozhatták létre a művészetelméleti tagozatot. „A jövőben az öncentrikus szemlélet helyett nyitni kell más művészeti szervezetek, intézmények, iskolák, egyáltalán a magyar társadalom és a nemzetközi színtér felé.”
Utóbbi terén minőségi változást sürgetett. „Az önmagunkból való kilépés és körültekintés saját magunk meghatározása szempontjából is elengedhetetlen. A könyvtárban nemcsak a mi akadémiai tagjaink könyveinek kell meglennie, hanem a művészeti területek nemzetközi áttekintését segítő köteteknek. E nélkül nem fog kialakulni az az öntudat, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként beletartozunk az európai kultúrába.” Azt tanácsolta, ne csak arról rendezzenek konferenciát, hogy ők maguk milyen magyar művészetet reprezentálnak, hanem arról is, hogy milyen elgondolások vannak a művészetről Magyarországon és nemzetközi szinten. Marton Éva operaénekes (miután könnybe lábadt szemmel emlegette, hogy továbbra is segíti a fiatalokat olyan eseményekkel, mint a Marton Éva Énekverseny) ezt követően kiosztotta Keserü Katalint, amiért a nagy nyilvánossággal megosztotta az akadémiával kapcsolatos aggályait. Szerinte ez egyáltalán nem intelligens dolog.
Szóló szőlő, csengő barack
| ||
De nem ezzel, hanem Hoppál Péter kulturális államtitkár rövid, ám mélyen benyaló beszédével nyílt meg az MMA közgyűlése szerdán a Vigadóban. Elődjét, a korábbi gyűlés vezérszónokát, Halász Jánost most csak arra használták mint az MMA felügyelőbizottságának elnökét, hogy megszámolja a szavazatokat, amit az eredeti szakmáját tekintve matematikus parádésan meg is oldott.
Gyümölcsszedés ideje van – mondta Hoppál, aki szerint látható, hogy kiválóan működnek azok a feladatok, intézmények, díjak, amiket az MMA átvett az államtól. Hoppál azt is mondta, hogy minden erejével azon fog dolgozni, hogy „a támogatás hatékony mivolta biztosítva legyen”, a minisztériumnak pedig mellérendelt szerepet szán.
Ezután a szokásos rituálé szerint felsorolták a kerek szülinaposokat, és az ebben az évben kitüntetett tagokat. Kiderült, hogy tavaly (is) bőven hullottak a tiszti és lovagkeresztek, de nemzetközi díj csak elvétve akadt.
| ||
Callmeyer Ferenc építész, aki a vitézi rend érme után tegnap kapta meg az MMA építőművészeti tagozatának díját Október, te szent hónap című versével köszönte meg az elismerést. Muharos Lajos ötvösművész pedig a laudáció szerint azért érdemelte meg a díjat, mert sem a szakmát, sem a kritikát nem érdekli az, amit csinál, de őt épp ez a csend inspirálja.
A megjelenteket az unalmas és/vagy bornírt méltatások helyett jobban érdekelték az üléstermen kívüli élvezetek. Juhász Judit azzal próbálta visszacsábítani a pogácsázó köztestületi tagokat, hogy a mikrofonba mondta: „Finom ebéd várja a fegyelmezett akadémikusokat, de kihűl, ha túlságosan elhúzódik a közgyűlés.” Ez végül hatott, s negyedórás késéssel folytatódott az ülés, méghozzá Fekete György újrázó elnök beszámolójával.
| ||
Fekete szerint „szinte méltatlan, hogy csak 10 millióan vagyunk erre a világraszóló magyar művészetre”. Elmondta, hogy a harmadik Orbán-kormány is első számú partnernek tekinti az MMA-t művészeti ügyekben, ami azonban az elnök szerint csak a következő ciklusban épül fel teljesen. Nyilván ebben még Feketére sok munka hárul. Felsorolta az eredményeket: például, hogy megindult az élet a Vigadóban, és saját ötleteként kommentálta az MMA bázisán létrehívott Nemzet Művésze díjat. Nagy siker volt az építészeti szalon, a szalonok rendszerét a képzőművészeti seregszemlével folytatják. Kudarcként említette, hogy a művészetelméleti kutatóintézet élére nem találtak vezetőt. De sebaj, addig az intézet helyszínét, a tulajdonukban lévő Hild-villát újítják fel, ami 8-900 millió forintos beruházás lesz.
A nemzetközi bemutatkozás csupán annyi volt, hogy az UNESCO párizsi székházában és a Hirosimai Nemzetközi Animációs Fesztiválon is részt vettek. (A pontosság kedvéért: a fesztivál díszvendége Magyarország volt, ahol az MMA-n kívül még hét hazai szervezet vett részt, és 250 magyar alkotást mutattak be.) A nemzetközi bemutatkozás neuralgikus pontnak tűnik, Keserű Katalin későbbi hozzászólásából kiderült például, hogy jövőre az akadémia egyetlen nemzetközi projektje egy „nemzetközi kovácstalálkozó lesz”. Fekete erre azt válaszolta, hogy „tessék járni a tagozati ülésekre”, arra utalva, hogy ezeket a kérdéseket ott kell megbeszélni.
Viszont a Műcsarnok élére sikerült vezetőt találni – folytatta Fekete az MMA évértékelését –, ahol azonban olyan műszaki felújításokra van szükség szerinte, ami miatt „egy-másfél évig le kell állítani”. Hogy ez az intézmény bezárását jelenti-e, nem tudni. Az elnököt hiába kérdeztük, nem adott interjút.
| ||
Fekete fontosnak véli, hogy a művészeti területek egyetemi tanári kinevezésében javaslatot tegyenek, és elinduljon egy „frissítés a művészeti oktatásban”. Majd szomorúan jegyezte meg, hogy a Kecske utcai „szent helyre” már kevés akadémikus jár – ez volt Makovecz irodája, ahol az MMA megszületett és működött mindaddig, amíg a második Orbán-kormány nem emelte őket a Vigadó épületébe. Kiderült az is, hogy immár nyolcvanan dolgoznak az MMA hivatalában, valamint az állam segítségével irodaházat fognak vásárolni az MMA adminisztrációja számára, mert a Vigadóban nincs erre hely.
Az Országgyűlés számára 201 igen és egy tartózkodás mellett elfogadott, a művészeti élet helyzetéről szóló előterjesztésről Kucsera Tamás Gergely főtitkár annyi konkrétumot mondott, hogy kevés elütés és hiba volt a szövegben. Az elfogadott teljes anyagot holnapra ígérték a sajtónak.
Ezután jött a legizgalmasabb rész: az elnökválasztás. A tét az volt, hogy az egyetlen jelöltet, Fekete Györgyöt vajon megválasztják-e. Nos, bár 12-en tartózkodtak, 8-an pedig ellene szavaztak, azért akadt 165 igen szavazat is. Az eddigi alelnökök, Zelnik József néprajzkutató és Csáji Attila képzőművész nem indultak a pozícióért, Keserü Katalin és Tamás Menyhért író visszalépése után a két másik jelöltet, Jankovics Marcell filmrendezőt és Dévényi Sándor építészt választották meg elsöprő többséggel az akadémikusok. Az elnökségi tagok Dubrovay László zeneszerző, Marton Éva operaénekes, Szemadám György festőművész és Tamás Menyhért író lettek.
