Az oktatásügyi államtitkár a Magyar Időknek adott interjúban számolt be arról, hogyan látja az oktatás mostani helyzetét, és hogy mit tart fejlesztendőnek.
Bódis szerint
- a reformok elkezdődtek és folytatódnak, de a legnagyobb kihívás, hogy „hogy az oktatás minden szereplőjével párbeszédet folytassunk azokról a változásokról, amelyek ebben a ciklusban következnek”.
- A tapasztalati, élményközpontú, együttműködésen alapuló tanulás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a tananyag és a valóság közötti szakadék csökkentése a cél.
- A pedagógus-életpálya is a pedagógusi hivatás megbecsültségének növelését célozza.
- Indul a komplex alapprogram, amiben diákközpontú oktatás lesz és komplex személyiségfejlesztésre fókuszáló alapmódszerek.
- A Klebelsberg Központ megtalálta a helyét a sok nyűg után: „Az új rendszer jelenleg stabil, működőképes, kellő mértékben finanszírozott és adósságoktól mentes.”
- A magyarok nyelvtudásával igazából nincs is baj, de jobb lesz: „A magyarok az idegennyelv-tanulás tekintetében számos európai országnál nehezebb helyzetben vannak, hiszen a magyar nyelv egyik nagy európai nyelvcsaládhoz sem tartozik, egészen más nyelvtani struktúrával és szókinccsel rendelkezik, mint például az angol, a német vagy a francia nyelv. Ezenkívül az európai nyelvtudásfelmérések többnyire önbevallásos alapúak, a magyar lakosság pedig jellemzően kishitűen ítéli meg a saját nyelvtudását.”
Miközben elmondta, hogy csökkenteni kell a tanulók és a pedagógusok terheit, az nem derült ki, hogy miként, hiszen hangsúlyozta: „A túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia. Csak egy példa: Magyarországon az OECD-országok közül az egyik legalacsonyabb az 1–8. osztályig bezárólag kötelező tanítási órák száma.”
Tehát a tananyagot nem csökkenteni kell, hanem súlyozni: „Rugalmasan alkalmazhatóvá kell tenni az adott korcsoport, adott iskola, osztály, tanulócsoport igényeihez, adottságaihoz.”
És természetesen hazaszeretet- meg személyiségfejlesztés is kell: „A nemzeti öntudat fejlesztése és a hazafias nevelés során a tanulók olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek a magyarság iránti érzelmeiket alapozzák meg: az irodalom, a művészetek, a történelem, a szülőföld ismerete, ezáltal nemcsak elsajátítandó, lexikális információt, hanem személyiségfejlesztő tudást is jelentenek.”
