„A változatlanság a legkifejezőbb jelző”

Belpol

A Nemzeti Drogellenes Stratégia félidős értékelése lesújtó képet mutat.

A kábítószer-ellenes világnap időpontjára időzítették a magyar kábítószerügy területén dolgozó szakemberek azt a tanulmányt, mely a félidejében értékeli a Nemzeti Drogellenes Stratégia (NDS) végrehajtását. Az NDS-t ugyanis 2013-ban fogadta el a magyar kormány és 2020-ig fogalmaz meg célokat. Az értékeléshez a szakemberek 2017 októberében vették fel az adatokat, méghozzá úgy, hogy a területen dolgozó szakemberekből álló fókuszcsoportokkal beszélgettek, amelynek tagjai között éppúgy voltak állami szervek szakértői, mint civilek. Az ő percepciójuk alapján értékelték a stratégiát, ami egybevág az idei világnap jelmondatával is: „Listen first”, vagyis „Először hallgass meg”. A kedd délelőtti sajtótájékoztatón az értékelés készítői elmondták, hogy a kormány is készített egy ilyen félidős értékelést az NDS-ről, ám ők azt nem tartják alkalmasnak arra, hogy valódi értékelést nyújtson és az elkövetkező években szükséges intézkedések irányát kijelölje. Így született meg a saját értékelésük.

Mi valósult meg?

A szerzők négy nagy területre fókuszáltak, ebből az első a prevenciós programok tapasztalatainak összegzése. „A megkérdezett szakemberek értékelései alapján elmondhatjuk, hogy a kitűzött célok közül csupán néhány valósult meg, prevenciós programok csupán néhány helyen működnek az országban, azoknak a hozzáférése sem a legjobb” – mondta el Paksi Borbála, aki a prevenciós területért felelt az értékelésben. Hozzátette, a vizsgált 2013 és 2016 közötti időszakban inkább romlás volt megfigyelhető ezen a téren, és égető az információ- illetve a szakemberhiány. A programok sikertelenségét a társadalmi és szakmai kommunikáció és az együttműködés hiányában látják a szakemberek. „A prevenciós programokat kinyírták” – mondta el egy szakértő a fókuszcsoportos beszélgetés során. Ha az iskolai prevenciós programokat nézzük, jegyezte meg Paksi Borbála, egyértelműen romló tendenciával találkozunk: míg néhány éve több mint 30 programból lehetett választani, jelenleg 8 olyan szervezet van, amely megszerezte a szükséges ajánlást és prevenciót tarthat az iskolákban. „Persze ehhez hozzá kell még adnunk a rendőrséget.”

A második nagy témakör a kezelés, ellátás, felépülés volt, erről a területért felelős szakember, Csák Róbert számolt be, hasonló tapasztalatokkal. „A változatlanság a legkifejezőbb jelző ezen a téren (is). Megszűnnek programok, a szakma megbecsültsége csökken, intézményi kapcsolatok helyett a kliensutakat informális kapcsolatokra lehet építeni, és a kevéske megmaradt kapacitásból nem futja fejlesztésre, csak a meglévő programok fenntartására.” Csák Róbert kiemelte, hogy mindez összefügg a prevenciós programok csökkenésével, hiszen a megelőzéssel foglalkozó szervezetek, az ártalomcsökkentő és alacsony küszöbű szolgáltatást nyújtó programok azok, ahonnan a kezelésbe találnának a szerhasználók. Így azonban egyre kevesebb információ jut el az érintettekhez, sőt, sokszor maguk a szakemberek sem biztosak abban, hogy mely felépülési programok üzemelnek még, melyek szünetelnek vagy szűntek meg teljesen.

Ha pedig a maradék két témát, a kábítószerek hozzáférhetőségét és az információáramlást vizsgáljuk, hasonló eredményre jutunk, azzal megspékelve, hogy a túlszabályozott és tiltó szankciók nem vezettek eredményre, a piac átláthatatlan, a régi szerek visszatérnek. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) kiüresedtek, a néhány üdítő kivétel olyan helyeken valósult meg, ahol pezsgő szakmai élet van, a helyi vezetők elkötelezettek, a helyi forrásokat pedig úgy osztják el, hogy a kábítószerügyi terület is kapjon belőle. A legtöbb helyen viszont csupán protokolláris a KEF-ek szerepe.

„Összességében elmondható, hogy a stratégia félidejében alig valósult meg valami a kitűzött célok közül, a forrás továbbra is kevés, a szakemberek érzik a stigmatizációt és a kommunikáció hiányát. Ráadásul az NDS többnyire elérhetetlen és irreális célokat tűzött ki maga elé, mint hogy 2020-ra drogmentessé teszik az országot – summáztak a szerzők. – A klienseinkkel sem ilyen célokat fogalmazunk meg, hanem örömteli és reális dolgokat, amiket el is lehet érni.”

Hogy a döntéshozók meghallgatják, meghallják-e a szakma értékelését, már csak rajtuk múlik.

A teljes értékelés itt érhető el.

null

null

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.