Az első részben bemutatott, immár büntetőjogi vizsgálat tárgyát képező rekonstrukciónál az a gyanú, hogy a főváros a lebonyolítóval összejátszva tévesztette meg a forrásokat elosztó regionális ügynökséget (lásd: A Kele utca rejtélye, Magyar Narancs, 2009. október 22.). Hasonló furcsaságokat mutat a Városligeti fasor felújítása is, amelyet 2007-ben végeztetett el a főváros a Strabaggal. A történet röviden: a kivitelező nem tartotta be a szerződésben vállalt határidőt, a műszaki ellenőr utasításait többször megsértette, munkáját sorozatos minőségi kifogások kísérték. Kötbért azonban sem a csúszás, sem a szakmai mulasztások miatt nem kellett fizetnie. Sőt, a főváros többletmunkákat is rendelt a Strabagtól, s végül körülbelül 30 millió forintos kötbér kifizetése helyett a Strabag ugyanennyivel több kivitelezői díjat kapott. A műszaki és jogi aggályait hangoztató műszaki ellenőrt lecserélték, a Strabag szerződését pedig utólag, fél évvel a felújítás után módosították, hogy megfeleljen a közbeszerzési törvénynek.
Valaki gurít
Bár hivatalosan két hónappal később adta át a Strabag a felújított Városligeti fasort, mégis 30 millió forintot fizetett ki számára pótmunkák címén a főváros a 148 millió forintos munkadíj fölött. A Lövölde tér-Dózsa György út közötti szakaszt a szerződés szerint 2007. augusztus 31-re kellett volna átadni, a műszaki átadás-átvétel azonban csak szeptember 20-án kezdődött meg és október 20-án zárult.
A Strabag a határidő szeptember 20-ára módosítását a gázrekonstrukció hatnapos csúszására hivatkozva kezdeményezte a főváros közlekedési ügyosztályánál. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályának is erről van tudomása. Kérdésünkre közölték: az útépítés előtt a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. hálózatfelújítási munkákat végzett. "A gázvezetéket építő kivitelező társaság az útvonalat nem tudta sem időben, sem egybefüggő munkaterületként átadni, így az útépítés csak 2007. augusztus 2-án kezdődhetett július 16-a helyett. A késés nem a Strabag hibájából adódott" - tudatta a sajtóiroda 2009. április 30-án.
A Főgáz másképpen emlékszik: egyáltalán nem tud arról, hogy hátráltatta volna a Városligeti fasor felújítását. Simkó János kommunikációs osztályvezető a következőkről számolt be: "Sem a Főgáz, sem alvállalkozója nem akadályozta a Városligeti fasor útfelújítását, mert ott nem végzett munkát. Az útépítés szakaszhatárán, a Lövölde téren zajlott gázvezeték-rekonstrukció, amely döntően a tér szervizútját érintette. A beruházás Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala tudtával a tervezetthez képest egyhetes csúszással, 2007. szeptember 11-én fejeződött be."
Valaki biztosan nem mond igazat. Az építési napló rögzíti az augusztus 2-i kezdést, a kéthetes késedelem okára azonban nem utal. Augusztus 30-i az első olyan bejegyzés, amely gázközmű okozta problémákat jelez. A gázos kivitelező kft. építésvezetője ekkor közli, hogy a Király utca-Szív utca csomópontban találtak egy nagy üreget, emiatt a Lövölde téri munkaterület átadása várhatóan csúszik. Ám ez nem okozhatott komolyabb fennakadást, mivel a Városligeti fasor nem a Szív utca-Király utca metszésétől, hanem a Lövölde tér másik végénél, a Felsőerdősor utcánál kezdődik. Mindez alapjában kérdőjelezi meg a városháza állítását.
A késedelem miatt tehát a Strabaggal kötbért lehetett volna fizettetni. A vállalkozói szerződés értelmében napi egy százalék kötbér, azaz 1,7 millió forint jár a késedelemért, felső határa a nettó szerződéses ár 20 százaléka, tehát 30 millió forint. Kötbéreztetésre azonban nem került sor, mivel, mint láttuk, a megrendelő szerint a csúszás nem önhibából, hanem a Főgáz miatt történt. Ezután következett a már említett, további 30 millió forintos pluszmunkáról kiállított számla.
Pót vagy többlet?
Pótmunkának tekinti az ítélkezési gyakorlat azt a műszakilag szükséges munkát, amely a tervdokumentációból kimaradt, de nélküle a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. Többletmunka a törvény értelmében az, amely a tervdokumentációban szerepel, de a költségvetésből kimarad. Utóbbiért a vállalkozó az átalánydíjon felül külön díjra nem tarthat igényt.
Szelőczey Edgár, a Strabag területi igazgatója 2007. szeptember 18-i levelében jelezte Csordás Mihály ügyosztályvezetőnek, hogy nettó 29 millió 891 ezer forintot kérnek az elvégzett pótmunkákért, mivel a rendelkezésükre bocsátott tervtől el kell térni. A különbözetet azzal indokolta, hogy feltárásuk során a járdáknál a betonalap hiányát, az út kötőrétegének instabilitását észlelték, utóbbi miatt többletaszfaltozásra van szükség; továbbá a tízmilliókból a munkaterületen tartózkodó gépkocsik elszállítására is költenek. A Strabag végül nettó 24 millió 569 ezer forintot kapott a fővárostól.
Fi István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Kara út- és vasútépítési tanszékének vezetője 2007. augusztus 7-i véleményében a Strabag felvetésére utalva egyetért a pályaszerkezet bizonyos módosításaival. A fax iktatásakor egy városházi munkatárs az alábbiakat írta a papír szélére: "Sanyi! Mi van a tervben? Ki a tervező?" A fasor felújításáról készült, a Strabag által nem pontosnak talált felújítási tervet a Fi Istvánné képviselte Környezetfejlesztés Mérnökiroda Kft. készítette. A társaságot együtt alapította és közösen tulajdonolja férjével, Fi Istvánnal, aki az idézett szakvéleményt jegyzi. A Főpolgármesteri Hivatal ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatta munkatársunkat, hogy szerintük nem áll fenn összeférhetetlenség amiatt, hogy az útfelújítást tervező cégben tulajdonos az a szakember, akinek a később kiadott szakvéleménye alapján pótmunkákat végeztek el.
Fi István szerint is kevés e gyanúhoz annyi, hogy az irányítása alá tartozik a fővárosi felújításokat akkoriban mérésekkel, mintavételekkel előkészítő BME akkreditált pályaszerkezeti laboratóriuma. Szerinte egyértelmű: sem a szerződés, sem a jogszabály alapján nem volt összeférhetetlen cége részvétele a tervezésben. "Azokat az előkészítő pályaszerkezeti adatokat, vizsgálati eredményeket, amelyeket 2007-ben az egyetemi laboratórium készített, és amelyek figyelembevétele ajánlott volt a tervezés során, valamennyi, a közbeszerzési eljárás nyomán nyertes tervező cég számára megküldésre került. Az öszszeférhetetlenség nem fennállásának másik bizonyítéka, hogy az igen éles piaci tervezői versenyben egyik cég sem jelentett be óvást ezen körülmény miatt a közbeszerzési ügyosztálynál" - közölte. Ami pedig a pótmunkák mértékének és mennyiségének jogosságát illeti, abban döntési kompetenciája kizárólag a lebonyolító (Főber) műszaki ellenőrének és a fővárosi referensnek volt. Tanszékvezetői szakvéleményéről megjegyezte: az állításait fenntartja, mint ahogy korábban született szakvéleményeit is, mert azok konkrét mérési és vizsgálati eredményeken alapulnak, melyek egy megbízható laboratórium munkájára támaszkodnak. De minden előzetes útvizsgálatnál, így a Városligeti fasornál is megvan az a műszaki kockázat, hogy mintavételekkel, marással nem tudják az előkészítést végzők kifogástalanul megállapítani a pályaszerkezet állapotát, hátralévő élettartamát. Egyes hiányosságok csak a pályaszerkezet kibontása után válnak nyilvánvalóvá, ezeknek a rendezését vagy pótmunkaként végzi el a kivitelező, vagy a tartalékkeretet használja fel. A mintavételeket általában 500 méterenként kell végezni, sok felújítandó útszakasz hossza alig múlja felül ezt a távolságot. Ezekben az esetekben nem meglepő, ha a vártnál roncsoltabb szerkezettel találkoznak. "Tehát egyáltalán nem jó az a beruházói gyakorlat a hazai útfelújításoknál, amelyik nem biztosítja a tartalékkeretet, mint a pótmunkák jogszerű finanszírozási lehetőségét. Nincs az a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező mérnök, aki a viszonylag kevés számú előkészítő vizsgálatból és mérésből olyan kivitelezési munkát tudna levezényelni, amelynél biztonsággal kizárható lenne a csak az építés során végzett feltárásoknál napvilágra kerülő, szakmailag teljesen indokolt pótmunka" - hangsúlyozta Fi István.
Valakit lecserélnek
A megrendelő budapesti önkormányzat nemcsak a csúszás, hanem a rossz minőségű kivitelezés miatt is érvényesíthette volna kötbérigényét. Szeptember 18-án a Strabag visszaadta a forgalomnak a 800 méteres utat, amelyen két nappal később a műszaki ellenőr 38 hibát rögzített. Szeptember 21-én Schaffhauser Gellért, a Közlekedésfejlesztés Mérnökiroda Kft. munkatársa tervezői nyilatkozatban igazolta, hogy a Strabag az előre meg nem becsülhető, az eredeti kiírásban nem szereplő többletmunkákat elvégezte. Ehhez képest a bejárás tapasztalatai azt mutatták, hogy két gyalogátkelőhelyen a csatornafedél magasabbra került a burkolat szintjénél, a pályatest egyes helyein megállt a víz, ahogyan több kapubehajtónál és járdaszelvényen is. Máshol a szegélyek voltak hibásak, hiányzott a betonágy, a járda csatlakozása. A sétány szegélyének süllyedését, az elmulasztott akadálymentesítést ugyancsak kifogásolta a műszaki ellenőr, aki az út vízelvezetésének esős időben történő vizsgálatát is előírta.
A szerződés szerint a vállalkozó akkor teljesít hibásan, ha a szerződés alapján megvalósított beruházás eredménye a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A hibás teljesítés szerződésszegésnek minősül. "Hibás teljesítés esetén a kötbér a hiba kiküszöböléséig terjedő időre az utcánkénti nettó ajánlati ár egy százaléka naponta. A minőségi kötbér felső határa az utcánkénti nettó szerződéses ár húsz százaléka" - tartalmazza a Strabaggal kötött szerződés.
Az október 20-i átvételt figyelembe véve a kötbér elérhette volna a 30 millió forintot. A fővárosnak lett volna mire hivatkoznia, a pontatlan munkavégzésről az építési napló folyamatosan beszámolt. A lebonyolító Főber képviselője a kivitelező fegyelmezetlen, rossz munkáját többször jegyzőkönyvezte. Azzal is szembesülnie kellett, hogy több alkalommal felszólítása ellenére sem végezték el az általa elrendelt munkát. Ezek miatt a főváros fel is bonthatta volna a Strabaggal kötött szerződést súlyos szerződésszegésre hivatkozva. Tóth Géza ugyanakkor a Strabag részéről az építőipari kivitelezői nyilatkozatban az átadás előtt úgy nyilatkozott, hogy a szerződés szerint első osztályú minőségben újították fel az útszakaszt: az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
A számos hibát feltáró műszaki ellenőr helyett az októberi átadás-átvételt már másvalaki intézte. A leváltott műszaki ellenőr egyik utolsó ténykedéseként október 1-jén tudatta Csordás Mihály ügyosztályvezetővel, hogy az érvényes vállalkozási szerződés értelmében a pótmunkák elszámolása csakis a közbeszerzési törvény 303-as paragrafusa alapján lenne lehetséges, ami ezt szerződésmódosításhoz köti. Azt is közölte Csordással, hogy a Strabag nem végezte el határidőre az útfelújítást; az erre figyelmeztető sort az ellenőr vastaggal szedte. A mérnök visszaidézte a főváros illetékes alosztályának referense, Molnár Gáborné ezzel kapcsolatos állásfoglalását. A hivatalnok korábban több alkalommal felhívta a Strabag figyelmét, hogy mivel az útfelújítás tételes elszámolású, a szerződésben szereplő végösszegen túl további költségeket nem lehet elszámolni.
A Városháza azonban ezt az akadályt is elhárította, igaz, jó féléves késéssel. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályától megtudtuk, hogy végül sor került a törvény előírta szerződésmódosításra, amit 2008. április 15-én írtak alá.
A Strabag nem válaszolt a Városligeti fasor felújítása miatt föltett kérdéseinkre.
A cikk elkészültét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet oknyomozó programja tette lehetővé.
