Az önkormányzati választások tétjét Zuglóban már a szokatlanul eldurvult kampány is jelezte. A Fidesz és az MSZP ugyanis nemcsak egymást támadta, de miután a Civilzugló Egyesület jelöltjeként induló volt LMP-s Várnai László – kevesellve az egyesületének felajánlott egyetlen listás helyet – nem csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz, az MSZP nekiesett a Papcsák Ferenc ügyeinek feltárásáért sokat dolgozó Várnainak is. Ennek ellenére a 2014-es önkormányzati választások egyik legnagyobb sikerét Zuglóban érte el az ellenzék. A botrányoktól hangos Papcsák-korszak után (a volt zuglói polgármester 2014-ben az Országgyűlést választotta) a fideszes Rozgonyi Zoltán alulmaradt a baloldali összefogás által támogatott Karácsony Gergellyel szemben, így a Párbeszéd Magyarországért megszerezte az egyik legnagyobb budapesti kerület vezetését.
A zuglói képviselő-testületben Karácsonynak kilenc baloldali, kilenc fideszes, egy jobbikos, egy LMP-s és egy civil politikussal kell együtt dolgoznia. „Az előrejelzések alapján arra számítottunk, hogy a választók inkább szavaznak olyan polgármesterjelöltre, aki helyi lakos, és egy erős párt támogatását élvezi. Ehhez képest Karácsony megválasztása váratlanul ért minket” – magyarázta a helyzetet a Narancsnak Rozgonyi Zoltán. A XIV. kerület működőképességét azonban annak ellenére sikerült biztosítani, hogy a polgármestert politikustársai lassú, rossz döntéshozónak tartják, aki inkább a szimbolikus ügyek jó kommunikálásához ért, és hogy a PM-eseknek semmiféle önkormányzati tapasztalatuk nem volt, „még a folyosón is eltévedtek”. Ahogy a kerületbe polgármesterként beköltöző Karácsony lapunknak fogalmazott: „Egész felnőttéletemben politikával foglalkoztam, de az elmúlt egy évben többet tanultam, mint az azt megelőző tizenötben.”
| ||
Zuglóból azért nem lett második Esztergom – ahol a független polgármester munkáját lehetetlenné tette a fideszes városházi többség –, mert a kerületi Fidesz a választások után meg tudott állapodni a baloldallal. Rozgonyi szerint a tárgyalásokon Karácsony nem is vett részt, nekik a szocialistákkal kellett megegyezniük. A zuglói MSZP-frakciót pedig állítólag a kerület parlamenti képviselője, Tóth Csaba tartja a kezében – informálisan persze, mert hivatalosan semmi köze nincs az önkormányzathoz.
A kiegyezés
Zuglónak végül egy PM-es (Szabó Rebeka), egy szocialista (Hajdu Flórián) és egy fideszes (Rozgonyi Zoltán) alpolgármestere lett, így adott esetben a szocialisták nélkül is meglehet a többség egy-egy szavazásnál. Az önkormányzat már az alakuló ülésén duplájára emelte a képviselői fizetéseket. Míg a kerületben az előző ciklusban négy bizottság működött negyven bizottsági poszttal, ma már nyolc bizottság van 65 poszttal. A tagságért járó tiszteletdíjakat is a kétszeresére emelték úgy, hogy minden bizottsági tagságért külön-külön honorárium, az alelnökségekért pedig négyszeres alapdíj jár. Amikor a tiszteletdíjak emeléséről és a bizottsági helyek bővítéséről kérdeztük Karácsonyt, ő mindössze annyit mondott, hogy „bizonyos kompromisszumokat meg kellett kötni”. A szocialistáké lett az ismét megalakuló tulajdonosi és közbeszerzési bizottság (a közbeszerzési bizottságot 2010 után Papcsák megszüntette, és egy személyben döntött), amely 100 millió forint értékhatárig a képviselő-testület bevonása nélkül dönthet a kerület vagyonáról. Várnai szerint a szocialistákat alapvetően a nagy értékű közbeszerzések érdeklik, azzal pedig, hogy azokat a bizottság kezébe adta Karácsony, megpróbálja elhárítani magától a felelősséget. Az mindenesetre tény, hogy a bizottság a meghívásos tendereket részesíti előnyben (ilyen az egymilliárd forint értékű parkolóóra-beszerzésre tavaly év végén kiírt pályázat is), és hiába írja alá a döntéseket a bizottság elnöke, a törvény értelmében csak a polgármester képviselheti a kerületet. Karácsony Gergely lapunknak is elismerte, hogy „volna mit javítani a közbeszerzéseken, lehetne nagyobb a verseny és az átláthatóság”, de a helyzet mások szerint is sokat javult az előző ciklushoz képest. Ahogyan a fizetésemeléseket, úgy a bizottsági helyek szétosztását is Karácsony kérésére „nagykoalícióban” szavazta meg az önkormányzat.
A közbeszerzési bizottság működése azonban már nem tetszik a Fidesznek, ezért szeretnék, ha „kiegyenlítettebbé válna” a testület összetétele, vagy legalább csökkenne a jogköre; az erre vonatkozó javaslatot januárban be is terjesztik Rozgonyi szerint. A közbeszerzési bizottság elnöke az a szocialista Sógor László, aki civilben a Magyar Nemzeti Múzeum gondnoka, és ősszel azzal került a hírekbe, hogy Facebook-oldalán (saját állítása szerint tévedésből) megosztott egy a menekülteken viccelődő hitleres–mussolinis képet. Sógort emiatt sem pártja, sem az önkormányzat részéről nem érte semmiféle retorzió.
Szintén a „megfelelő működés érdekében” tett kiegyezés része volt az önkormányzati cégek felosztása. Így lett a Zuglói Sport Kft. a Fideszé, míg a többi cég, így a legjelentősebb Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (Zuglói Zrt.) szocialista irányítás alá került. Az önkormányzati cégek kitűnően alkalmasak nem csupán a káderek foglalkoztatására (így kapott állást egy sor korábbi önkormányzati képviselő, Zuglónak dolgozik például a volt MSZP-szóvivő Török Zsolt, vagy ifj. Harrach Péter, a kerületi Fidesz–KDNP korábbi frakcióvezetője is), de a társaságok a saját költségvetésükkel is viszonylag szabadon rendelkeznek. Várnai úgy látja, Karácsonynak sok energiáját emészti föl, hogy kordában tartsa a szocialisták nyomulását gazdasági téren. Ezért kisebb győzelemként értékelhető, hogy sikerült megakadályozni, hogy a Zuglói Zrt. második embere Feigli Ferenc legyen (Feigli korábban a Fővárosi Közterület-fenntartónál olyan közbeszerzésekért felelt, amelyek több százmillió forintos károkat okozhattak a társaságnak). A Zuglói Zrt. vezérigazgatója, Baracskai Gábor azonban az önkormányzat megkerülésével kinevezte helyettesének Feiglit. Év végén csökkentették a Zuglói Zrt. jogköreit, a beruházások kezelése a polgármesteri hivatalba került, ahogyan megszüntették a társaság két leányvállalatát is. Karácsony szerint azonban még mindig túl nagy a vállalat, és ha tehetné, a legtöbb önkormányzati társaságot megszüntetné, mert nagyobb részük „nem végez valódi cégszerű tevékenységet”. A polgármester fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy PM-es politikus nem vesz részt egyik önkormányzati cég irányításában vagy felügyelőbizottságában sem.
Elmaradó elszámoltatás
Várnai szerint azonban mindezek csak a megegyezés járulékos részei: a 2014. őszi megállapodás lényege az volt, hogy Karácsony nem tesz feljelentést a Papcsák-korszak gyanús ügyletei miatt, cserébe pedig a „kerületi Fidesz csak külsőségekben lesz ellenzék”. Az előző ciklus szerződéseit átvizsgáló jelentés egy év alatt, decemberre készült el. Erről Karácsony Gergely lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ő nem elszámoltatást akart, hanem egy „korrekt jogi elemzést” az előző négy év munkájáról. „Ha lesz is feljelentés, nincsenek illúzióim az ügyészség munkájával kapcsolatban. Nekem viszont csak az a dolgom, hogy megtegyem a feljelentést, ha az indokolt.” Kérdésünkre a polgármester egyetlen ügyet tudott említeni, amelyből feljelentés lehet: a Fidesz-közelinek tartott, közétkeztetést végző Hungast 2011-ben került helyzetbe Zuglóban. A Papcsák-korszakban keletkezett szerződések tavalyi újratárgyalásakor 200 millió forintot spórolt az önkormányzat, ami már önmagában beszédes. (Zuglói források szerint jellemző, hogy a Hungast egyik szerződését Papcsák Ferenc két nappal a polgármester-választás előtt írta alá.)
A kerület ügyeire rálátó forrásaink szerint azonban nem kellene túl mélyre ásni ahhoz, hogy baráti cégek túlszámlázott szolgáltatásaira bukkanjunk a 2010–2014 közötti időszakból (lásd például: Jól mozog a kispályán is, magyarnarancs.hu). Karácsony ígérete szerint a jelentés nyilvános lesz, Zugló ugyanis az egyetlen olyan kerület, amely rendeletbe foglalta a Transparency, a K-Monitor és az Átlátszó által kidolgozott átláthatósági minimumprogramot, amelynek értelmében a kerület és az önkormányzati cégek minden szerződését közzé kellene tenni. Ez a társaságok esetében még nem teljesen történt meg. Karácsony maga is elégedetlen a helyzettel, és a Narancsnak azt mondta, hogy a rendeletben vállalt határidőig, azaz januárra minden szerződés felkerül az önkormányzati honlapra, könnyen kereshető formában.
A megállapodások ellenére a zuglói Fidesz erősen megosztott. Rozgonyi Zoltán is elismerte lapunknak, hogy a kerületi Fideszben „van, aki azt gondolja, hogy erősebben kellene támadni a kerület irányítását”, de az alpolgármester szerint Zuglónak ez nem lenne jó, mert a kerület érdeke a folyamatos működés. Úgy tudjuk, a konfrontatívabb politikát Papcsák Ferenc várja el a zuglói politikusoktól, míg Rozgonyi valóban együttműködőbb. A kerületi képviselőcsoport általában egységesen lép föl, de arra is volt példa, hogy a Papcsákhoz köthető képviselők (hárman a kilencfős frakcióból) egyszerűen kivonultak a teremből, mert nem akartak szavazni a 2016-os költségvetésről. Az erőviszonyok azonban hamarosan megváltozhatnak, mert a fővárosi Fidesz elnöke novembertől Kocsis Máté lett, a párt budapesti regionális igazgatója továbbra is Pesti Imre, a zuglói választókerületi elnök választása pedig az év elején lesz esedékes (a jelölésről az országos elnökség dönt, Rozgonyi pedig csak a kerületi politikával foglalkozik, ezért nem is akarta az esélyeket latolgatni). Jelenleg Papcsák a zuglói Fidesz elnöke, aki, miután megválasztották a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökévé, távozott az Országházból.
Visszaadó
Zuglóban az élet nem csak a színfalak mögött zajlik. A választási kampány egyik kiemelt témája a kommunális adó lett. A Fidesz vezette önkormányzat még 2012-ben vetette ki e közterhet a kerület rossz anyagi helyzetére való hivatkozással. Az adó mértéke nem volt kiemelkedő, és beszedése is esetleges volt, mivel a többi kerületi adóhoz hasonlóan önbevallás alapján kellett fizetni. A kommunális adóból a szocialisták csináltak politikai kérdést, amikor azzal kezdtek kampányolni, hogy győzelmük esetén mindenki visszakapja a befizetett pénzt. Rozgonyi egyenesen úgy gondolja, hogy emiatt veszítették el a kerületet. Szerinte Papcsák polgármestersége alatt egyáltalán nem történtek tisztességtelen dolgok Zuglóban, csupán a Fidesz rossz kommunikációja miatt kaptak egyes ügyek országos visszhangot, a kommunális adó visszafizetésének ígéretével pedig egész egyszerűen „szavazatvásárlás történt”. Az adó visszafizetését mindenesetre tavaly a Fidesz-frakció is megszavazta annak ellenére, hogy az ellenzéki képviselők szerint ez tönkre is tette a kerület 2015-ös és 2016-os költségvetését, a kerület vis maior kerete és az általános tartalék is elfogyott májusra. Karácsony szerint azonban a két év alatt visszafizetendő évi mintegy 380 millió forint a kerület költségvetésének kevesebb mint egy százaléka, és ennek többszörösét sikerült megspórolni az önkormányzat működésének racionalizálásával és az előző vezetés által kötött előnytelen szerződések újratárgyalásával – ráadásul sokan nem is kérik vissza a három évvel korábban befizetett pénzüket. Év végén azért Zuglóban is bevezették a telekadót, és javult a kerületi adók beszedésének hatékonysága is. Karácsony szerint 2014-ben mindössze hárommillió forint adót hajtott be az önkormányzat, egy évvel később pedig már 160-at. Ahogyan Rozgonyi fogalmazott a Narancsnak, „lehet, hogy van igazság abban, hogy az adóellenőrzés nem volt megfelelő 2014 előtt”, de sietett hozzátenni, a túl szigorú adópolitika a cégek elvándorlását okozhatja.
Szintén nagy visszhangot keltő ügy volt Zuglóban a Városliget átépítése és a múzeumi negyed tervezett felhúzása. Az önkormányzat rendeletben rögzítette, hogy támogatja a park rendbetételét, és ellenzi az új épületek megépítését, de a kerület nem sokat tehet. A Városliget a fővárosé, a negyed pedig kiemelt kormányberuházás lett. Decemberben azonban a fővárosi választási bizottság hitelesítette a Karácsony által beadott népszavazási kérdést, így január végén el lehet kezdeni gyűjteni az aláírásokat a beruházás ellen. Várnai szerint a PM szervezetileg gyenge ahhoz, hogy összeszedjenek 140 ezer aláírást, és mivel Karácsony a kérdés beadása előtt nem egyeztetett senkivel, nem várhatja el, hogy a zuglói szocialisták vagy a civilek kisegítsék. Ha pedig nem sikerül kiírni a népszavazást, a beruházást támogatók joggal mondhatják, hogy ha még az aláírások sem jöttek össze, az azt jelenti, hogy a budapestiek támogatják a múzeumi negyedet. A nehézségekkel Karácsony is tisztában van, ezért az aláírásokat nem az utcán fogják gyűjteni, hanem egyfajta „aktivista-gerilla kampányt” terveznek – de erről nem akart többet elárulni.
Szociális mintakerület
Szociális ügyekben viszont kifejezetten progresszív politikát visz a Karácsony vezette önkormányzat. 2015-ben hajléktalanügyi koncepciót és cselekvési tervet fogadtak el, a hangsúlyt a rehabilitációra és a megelőzésre helyezve. Zuglóban sehol nem jogellenes az „életvitelszerű közterületi tartózkodás”, szemben a főváros többi kerületével, továbbá minimáljövedelmet kapnak a rászoruló családok (az önkormányzat 26 ezer forintig kipótolja azoknak a jövedelmét, akiknek ennél kevesebb bevételük van). A kerületben létezik lakásfenntartási támogatás, amely a lakhatás elvesztésével szemben nyújt védelmet, az azt kérelmező családok gyerekei pedig az iskolai szünetben is kapnak meleg ételt. Az önkormányzat év végén elfogadott egy lakhatási koncepciót is, amely fellép az elhelyezés nélküli kilakoltatás ellen, és rendelkezik egy szociális lakásügynökség felállításáról is. Míg 2014-ben minden nyugdíjas kapott Erzsébet-utalványt néhány ezer forint értékben, addig most karácsonykor a legszegényebbek kaptak tízezer forintos élelmiszercsomagot. Noha a Fidesz a szociális támogatások ilyen jellegű kiterjesztéseit elvben nem támogatja, a Karácsonynak különösen fontos előterjesztéseket rendre megszavazza. Rozgonyi szerint a minimáljövedelem egy „kicsit kommunisztikus elképzelés”, de azért bólintottak rá mégis, mert folyósítása szigorú feltételekhez kötött.
Zugló elmúlt egy évét a képviselők természetesen eltérően értékelik. Várnai László szerint 2015-öt a zuglóiak helyben járásként élték meg: „A kerületben soha ilyen kevés beruházás, felújítás nem volt, ehelyett koncepciógyártás folyik, Karácsony pedig a szimbolikus ügyek kommunikációjával az országos népszerűséget keresi.” Az előző ciklushoz képest viszont az önkormányzat vezetése emberibb, a működése pedig demokratikusabb lett – mondta a Narancsnak a Civilzugló képviselője. Rozgonyi Zoltán úgy látja, hogy bár sok fontos kérdésben nem ért egyet a kerület vezetésével, Karácsony alapvetően jót akar, és sokszor a saját érdekeit is háttérbe szorítja Zuglóval szemben. A fideszes alpolgármester szerint Karácsonynak sokkal jobban kellene intéznie az operatív ügyeket, és a jövőben el kell döntenie, „hogy a szocialisták támogatása vagy Zugló érdeke fontosabb-e számára”. A jelenlegi felállás Várnai szerint is egyre nehezebben lesz fenntartható a következő években: „A polgármester két csónakban áll egyszerre, és a választások közeledtével csak távolodni fog egymástól ez a két csónak.” Karácsony szerint azonban sok minden történt az alapvetően sikeres 2015-ben, ám ahhoz, hogy a kerület dolgait rendbe lehessen hozni és gazdasági vagy városfejlesztési területen eredményeket lehessen elérni, több ciklusra van szükség. Így nem is indul a parlamenti választásokon, hanem Zugló polgármestereként szeretne újrázni 2019-ben.
